Bush és Putyin találkozója

Bush kiemelte a két államfő kapcsolatának bizalmas jellegét, és kijelentette közös sajtóértekezletükön, hogy "Putyin elnök imponál nekem, kedvelem őt" - idézte az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atomfegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát.

A két államfő - az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik dacára - egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Iránról szólva Bush kijelentette: "közös célunk, hogy megbizonyosodjunk arról, Iránnak nincs semmilyen atomfegyvere vagy atomfegyverprogramja". Hozzátette: az Egyesült Államok és Oroszország "érti, együtt kell meggyőznie Iránt arról, hogy mondjon le ilyen irányú törekvéseiről" - amit a két ország közös nemzeti érdekének nevezett.

Putyin elmondta: az Egyesült Államok és Oroszország "világos, de tiszteletteljes jelzést akar küldeni Iránnak, hogy fokozza együttműködését az atomsorompó-szerződés betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel." Iránhoz és Észak-Koreához intézve szavait Bush közölte: "nyomatékosan felszólítjuk Észak-Koreát, hogy maradéktalanul, ellenőrizhető módon és visszafordíthatatlanul szüntesse be nukleáris programjait. Nyomatékosan felszólítjuk Iránt, hogy tegyen eleget az atomsorompó-szerződésből fakadó összes kötelezettségének".

Mindketten kiemelték a két ország szoros kapcsolatát. "Nagyra értékelem azt a nagyszerű párbeszédet, amelyet múlt éjszaka és ma folytattunk" - hangsúlyozta Bush. Az AP amerikai hírügynökség szerint a két államfő négy hónapja most találkozott először szentpétervári megbeszélései és egy franciaországi gazdasági csúcstalálkozó óta.

Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájárulását az iraki újjáépítéshez. A részvétel "fokát, mértékét és szintjét" Moszkva azután fogja meghatározni, hogy "megismeri az új határozat paramétereit". Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, hogy nem csalódott. "Elfogadom, hogy néhány ország részvételét akadályozza az ENSZ-határozat hiánya".

Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy politikai megoldást találnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. "Szembe kell szállni a terroristákkal, bármely térségben okoznak is zűrzavart és pusztulást, beleértve Csecsenföldet is" - mondta. A Közel-Kelettel kapcsolatban Putyin úgy foglalt állást, hogy a rendezésben nincs ésszerű alternatívája az útiterv néven ismert nemzetközi békekezdeményezésnek.

Afganisztánt kihagyták

Moszkvát megkeresték 2001. végén, hogy segítsen harcolni az amerikai erők ellen Afganisztánban, de elutasította a kérést - jelentette ki szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök. "Soha nem beszéltem erről nyilvánosan, de most megteszem" - mondta Putyin Camp Davidben, George W. Bush amerikai elnökkel tartott közös sajtóértekezletén.

"Amikor a terroristák elleni hadműveletek kezdődtek Afganisztánban, meg akartak környékezni bennünket különböző csatornákon olyan emberek, akik az amerikaiakkal akartak harcba szállni Afganisztánban" - közölte. Bush elnökkel akkoriban azonban már korrekt viszonyt létesített - mondta. Ha ez nem így lett volna, senki sem tudná megmondani, milyen fordulatot vehettek volna a dolgok Afganisztánban.

Bush és Putyin szombaton hosszasan taglalta kapcsolataik minőségét, az amerikai elnök közölte, hogy bízik orosz kollégájában, rendes fickónak nevezve, akivel szívesen tölti idejét. Az orosz elnök kijelentései alátámasztására hangsúlyozta, hogy a Washington és Moszkva közötti együttműködés hozzájárult az energia világpiaci árának kordában tartásához.

"Nagyon magas szinten folytattunk párbeszédet az Egyesült Államokkal az energiával kapcsolatos kérdésekben. Nehéz lenne megmondani, hol tartanának az árak ma, hol lennének az olajárak a nemzetközi piacokon, ha nem lett volna köztünk ilyen párbeszéd" - idézte Putyint az AFP francia hírügynökség.