Dél-Amerika kegyeiért küzd Chavez és az USA
További Külföld cikkek
- Óriási robbanás volt Koszovóban, a miniszterelnök terrortámadásról beszél
- Melegellenes razziákat tartottak az orosz hatóságok Moszkvában
- A Maldív-szigetekre utazni eddig sem volt olcsó, mostantól viszont drága lesz a távozás is
- Donald Trumphoz látogatott a kanadai miniszterelnök
- Egy ukrán tévé Párizsban bukkant Vlagyimir Putyin törvénytelen lányának nyomaira
Az olajeladásból származó bevételeiből támogatja Latin-Amerikát és a karibi térséget Hugo Chavez kormánya, az összeg meghaladja az Egyesült Államoktól a térségbe érkező támogatásokat. Az AP hírügynökség számításai szerint Venezuela idén 8,8 milliárd dollárt (majdnem 1646 milliárd forint) fordított segélyekre, finanszírozásra és energiaköltségek fedezésére.
Míg a Washingtonban hozzáférhető legfrissebb adatok szerint 2005-ben 3 milliárd dollárnyi adomány és támogatás került a térségbe az Egyesült Államoktól, addig arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy a venezuelai pénzek mekkora hányada jutott el a címzetteknek a beígértek közül. Annyi bizonyos, hogy a Chavez által külföldön elköltött pénz nem közelíti meg az Egyesült Államokból magánbefektetéseken és kereskedelmen keresztül Latin-Amerikába érkező pénzek mértékét. Ennek ellenére Venezuela elkötelezettsége a közvetlen állami támogatások nyújtása mellett a térségben egyedülálló.
Chavez nem verseng az USA-val
Chavez Latin-Amerika baloldali vezetésű országainak támogatásával az Egyesült Államoktól való függést akarja gyengíteni, azt ugyanakkor cáfolja, hogy verseny alakult ki a két ország között. „Nem akarunk mi senkivel versengeni. Azt kívánom, hogy az Egyesült Államok legyen százszor jobb nálunk” – nyilatkozta Chavez egy AP-nek adott interjúban. „De mégsem, az amerikai kormány mellékesnek tekinti a térségünket. Amit nyújtanak nekünk, az néha csak alamizsna, amit az országok számára elfogadhatatlan nyomásgyakorlás kísér” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok segélyeinek felhasználását szigorú irányelvek korlátozzák, ráadásul a pénzek különböző intézményeken keresztül jutnak Latin-Amerikába, így a kedvezményezettek gyakran nem is tudják, hogy a segély az amerikai kormánytól érkezik. A Venezuelától származó pénzek felhasználásakor viszont csak Chavez személyes beleegyezését kell megszerezni és néhány feltételnek megfelelni.
Az USA felveszi a versenyt
Az amerikai hadsereg tengerészete gyógyászati célra átalakított, orvosi műszerekkel felszerelt hajót indított útjára, a jelenleg is tartó négyhónapos, 12 latin-amerikai országot érintő körúton már 80 ezer embert láttak el az Egyesült Államok orvosai. Elsősorban oltásokat adnak, különböző szembetegségeket kezelnek, fogászati vizsgálatokat és sebészeti beavatkozásokat végeznek.
A hadsereg Chaveztől meríti a szemműtétek és az orvosi képzés ötleteit, vélekedik Adam Isacson, a segélyezéssel foglalkozó washingtoni Center for International Policy elemzője. „Megpróbálnak olyan dolgokat tenni, amikkel kicsit vissza tudnak ütni Chaveznek, vagyis Chavez méretesebb segélyprogramjának” – fogalmazott.
Chavez segélyprogramja túlnyúlik saját régióján: az alacsonykeresetű amerikaiak fűtőolajat kapnak, Fehéroroszország pedig abban számít Venezuelára, hogy segítsen kifizetni a 460 millió dollár értékű földgázvásárlásból származó adósságát az oroszoknak. A támogatások legnagyobb része azonban Latin-Amerikába megy.
Jócselekedeteiről ismerik a venezuelai vezért
Brazíliában egy műanyaggyárat mentett meg: mikor az eladósodott tulajdonosok 2003-ban bezárták a gyárat, az utcára került munkások szövetkeztek, és Chavezhez fordultak segítségért. A venezuelai elnök államilag támogatott nyersanyagot ajánlott nekik cserébe azért, hogy megkapja a műanyagból készíthető lakások gyártási technológiáját. A gyár hamarosan újra talpra állt.
„Tudom, hogy Chavezt sok kritika éri a nekünk nyújtott segítség miatt, azt mondják, beleavatkozik a brazilok belügyeibe” – mondta Salviano Jose da Silva, a Sao Pulo közelében lévő Flasko gyár egyik biztonsági őre. „De mindössze annyi a bűne, hogy biztosítja a megélhetésünket – ami egyébként a kormány dolga lenne, de nem teszi.”
Mikor idén árvíz pusztított Bolíviában, az Egyesült Államok másfélmillió dollár értékű eszköz- és pénzszállítmányt juttatott a károsultaknak. Chavez ennek a tízszeresét ígérte, és önkénteseket küldött az áldozatok megsegítésére. Végül Chavez 800 millió dollárt juttatott Bolíviának, ami több mint hatszorosa az USA teljes idei vállalásának. Bolívia számos polgármestere Evo Morales elnök ajánlásával emellett külön támogatásban részesült, hogy kórházakat és iskolákat építsenek. Chavez erre a célra 20 millió dollárt fordított.
Chavez Haitinek új szemétszállító-járműveket ajánlott fel, Argentínával pedig a tejfeldolgozásban működne együtt. Nicaraguában már megvetette a lábát Venezuela állami fejlesztési bankja, a Bandes, és terjeszkedik tovább Bolíviába, Uruguayba, Hondurasba, Guatemalába és Haitibe. Szolgáltatásait remekül jellemzi, hogy míg Nicaraguában egy kereskedelmi bank 35 százalékos kamatra ad hitelt, addig a Bandes mindössze 5 százalékot számít fel.
Chavez a szegénység ellen küzd
A kritizálók szerint Chavez véletlenszerűen osztogat pénzt külföldön, míg Venezuela lakosságának negyede napi 3 dollárnál kevesebb pénzből tengődik. A kérdés szerintük az, hogy az osztogatás meddig folytatható, hiszen az állami bevételek nagyban függnek az ingadozó olajáraktól.
Chavez szerint ugyanakkor a támogatások előnyösek Venezuelának, így például az olajhoz kötődő beruházások, Nicaraguában 3,5 milliárd dollár értékű olajfinomító építését tervezik, Haitiben és Bolíviában pedig elektromos erőműbe fektetnek be, továbbá összesen 17 ország üzemanyag-szükségletének kielégítésében vállalnak részt. Állítása szerint milliárdokkal többet költ a saját országára, mint bármely másikra, programjai közül a szegénység elleni küzdelmet emelte ki.