Albright megnyitná a CIA dél-amerikai dossziéit

Madeleine Albright Nyilvánosságra hozná a titkos aktákat

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter ötnapos dél-amerikai látogatása során bejelentette, hogy az amerikai kormány saját dokumentumainak nyilvánosságra hozatalával segít a valaha diktatúrától szenvedő térségbeli országoknak, hogy tisztázhassák az önkényuralom korának bizonyos eseményeit.

A külügyminiszter Argentínában kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy a vonatkozó papírok titkos minősítését töröljék, és a 60-as, 70-es, és 80-as évek chilei, argentin, brazil, paraguayi, uruguayi és bolíviai diktatúráinak bűntetteire fény derüljön.

Clinton intézkedik, a CIA ellennáll

Clinton elnök egyébként korábban már elrendelte az Augusto Pinochet chilei diktátorra vonatkozó anyagok egy részének nyilvánosságra hozatalát, és Albright szerint szeptemberben újabb adag láthat napvilágot.

A kormány eltökéltsége azonban valószínűleg nem lesz elég minden dosszié megnyitásához. A minisztériumokban (elsősorban természetesen a külügyben) ugyanis meglehetősen kevés releváns anyag található - és ezt Madeleine Albright is elismerte. Új információk leginkább a CIA archívumából kerülhetnének elő, az ügynökség viszont vonakodik saját titkos anyagait kiadni.

Négy argentin diktátor (Videla '76, Viola '81, Galtieri '81, Bignone '82)

Albright szerdán a külügyminiszterrel, emberijogi csoportokkal és az Argentínában 1976 és '83 között eltűntek rokonait tömörítő szervezetekkel tárgyalt. A megbeszélések után Adalberto Rodríguez Giavarini miniszter elmondta: bármilyen információ, amit Washington hozzáférhetővé tesz, sokat segíthet az események feltárásában.

Az emberijogi csoportok elégedetlenek

Kevésbé voltak elégedettek a ,,Plaza de Mayo Anyái" nevű szervezet képviselői. A diktatúra idején több száz bebörtönzött ellenzéki asszony babáját elrabolták, és más családoknál helyezték el őket - ezeknek a gyermekeknek a holléte azóta is ismeretlen. A szervezet (akárcsak a kevésbé radikális ,,Plaza de Mayo Nagymamái") arról a Buenos Aires-i térről kapta a nevét, ahol az eltűnt babák rokonai rendszeresen összegyűltek, hogy a gyermekekkel kapcsolatos információkat követeljenek.

Hebe de Bonafini, a Plaza de Mayo Anyái elnöke szerint álszent kijelentés volt Albright részéről, mikor azt nyilatkozta, hogy ,,utánanéz" a minisztériumában található iratoknak, miközben olyan eseményekről van szó, amelyekben a washingtoni kormány is vaskosan felelős. A szervezet szerint például a diktatúra idején argentin tiszteket képeztek ki az USA panamai School of the Americas nevű akadémiáján.

Augusto Pinochet Clinton felszabadította a chilei iratok egy részét

Bonafini szerint az Egyesült Államok Chilével kapcsolatban sem tesz meg minden tőle telhetőt. Az amerikai igazságügy ugyan újraindította az Orlando Letelier washingtoni nagykövet 1976-os meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatot (mellyel kapcsolatban felvetődött, hogy esetleg Pinochetnek is köze volt hozzá), viszont üdvözölte a brit kormány februári döntését, amelyben megtagadták a diktátor kiadatását Spanyolországnak. Emellett Washington vonakodik kiadni a jelenleg Miamiban élő Armando Fernandez Lariost, aki Pinochet idején a hadsereg őrnagya volt, és Chilében most kínzással és gyilkossággal vádolják.

Kondor-művelet, sok ezer áldozat

Történészek szerint egyébként az USA Chilével szorosabb viszonyban volt mint Argentínával. Carter idején elég feszült volt a Buenos Aires-Washington viszony, főleg mikor Argentína búzát adott el a Szovjetuniónak, miután az USA embargót hirdetett az afganisztáni bevonulás miatt. A falklandi háború idején pedig a Reagan-adminisztráció Londont támogatta Argentínával szemben. Szakértők szerint ennek ellenére, vagy épp ezért a CIA aktivitása igen magas lehetett Argentínában abban az időben - egyesek szerint a szervezetnek közvetlenül is szerepe lehetett egyesek eltűnésében vagy megölésében.

Az emberijogi csoportok szeretnék megismerni az úgynevezett ,,Kondor-hadművelet" részleteit is

Az emberijogi csoportok szeretnék megismerni az úgynevezett ,,Kondor-hadművelet" részleteit is - melynek keretében annak idején a dél-amerikai katonai rendszerek vezetői megállapodtak, hogy a rendszer ellenségeit egymás országaiban is üldözni fogják.

Buenos Aires-i hivatalos adatok szerint a junták idején Argentínában kilencezer ember halt meg vagy tűnt el, az emberijogi szervezetek szerint viszont ,,a piszkos háborúnak" harmincezer áldozata volt.