Etnikai tisztogatás Kirkukban?

Százával tartóztatnak le arabokat és türkméneket az amerikaiak támogatását is élvező kurd alakulatok az észak-iraki Kirkukban, jelentette a Washington Post. Az etnikai tisztogatásra utaló eseményekre a külügyminisztérium titkos táviratban hívta fel a Fehér Ház, a Pentagon és az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének a figyelmét.

Provokálnak

A Post birtokába került, június 5-i keltezésű távirat szerint a "törvényen kívüli letartóztatások szervezett és kiterjedt kezdeményezés részei". A távirat megállapításai szerint a kirkuki kurd hatóságok "provokatív módon gyakorolják hatalmukat".

Az egymilliós Kirkuk Irak harmadik legnagyobb városa, gazdaságilag azonban - lévén az olajipar központja - talán a legfontosabb. A város etnikailag nagyon megosztott, a kurdok kis híján többséget alkotnak, a lakosság másik fele közel azonos arányban szunnita arab, illetve türkmén. A két utóbbi népcsoport szinte teljes egészében bojkottálta a január 30-i választásokat, így a kurdok abszolút többségben kormányozzák a jövőbeni autonóm Kurdisztán részének tekintett várost.

Rendfenntartásnak tűnő akciók

Igényük történelmileg megalapozott lenne, Kirkuk Szaddám 1980-88 közötti kurdellenes kampánya előtt kurd többségű város volt. Szaddám azonban, hogy biztos kézben tudja az olajvárost, nagy számban telepített be az ország déli részéről szunnita arabokat. A diktátor bukása után a városban, az amerikaiak legfőbb iraki szövetségeseként a kurdok vették át. A város szunnita és türkmén lakóinak a zaklatása tavaly kezdődött, írja a Post.

Kezdetben az amerikaiak úgy gondolták, hogy a főként a Huszein Baath Pártjának tagjaira és a lázadókra koncentráló kampány a rendteremtés része, a kurdok teljes diadalát hozó januári választások óta azonban felgyorsultak az események. A Post összegzése szerint azóta kereskedők, üzletemberek, törzsi vezetők, katonák és egy esetben egy 87 éves, cukorbeteg parasztember esett a tisztogatások áldozatául.

A gyakran az amerikaiakkal közösen végrehajtott akciók után az intézkedő - kurd nemzetiségű - rendőrök a Kurdisztánt uraló két párt, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és a Kurd Demokrata Párt (KDP) magánlágereibe szállíttatták az elfogottakat. A kirkuki rendőrfőnök kacsának minősítve az etnikai tisztogatásra hajazó kampányról szóló híreket a kirkuki börtönök telítettségével indokolta a lépést.

Februárban gyanút fogtak

Az amerikai illetékesek február végén figyeltek fel a letartóztatások kampányjellegére. Az akciót a kizárólagosan kurdokból álló Aszajes titkosszolgálat és a kurd vezetésű Vészhelyzeti Szolgálat ötszáz fős elittkommandója felügyelte.

Februárban több tucat eltűnésről érkezett jelentés az amerikaiakhoz Kirkukból. Az amerikaiak elsőre azt gondolták, hogy a pénzszerzési célú emberrablások sorozata újúlt ki. "Aztán rájöttünk, hogy szövetséges bajtársaink is érintettek" - nyilatkozta a Postnak Anthony Wickham alezredes, a kirkuki kormányzóság amerikai katonai tanácsadója. Miután Wickham látta az illegálisan bebörtönzöttek leveleit, már biztos volt benne, hogy a kurd hatóságok túllépik törvényes hatáskörüket.

"Amint felfogtuk, mi történik, azonnal a letartóztatások leállítását és a foglyok szabadon engedését kezdtük követelni" - mondta Wickham. Az amerikaiak közbenjárására a KDP ibrili fogolytáborából 42 embert szabadon engedtek. A PUK még senkit sem engedett szabadon szulejmániai táborából.

Kontroll nélkül

Kirkuk nem kurd lakosainak esélyeit tovább rontja, hogy a város lassan teljes egészében a kurdok ellenőrzése alá kerül. Turhan Juszuf Abdulrahman tábornok, a kirkuki rendőrség parancsnoka szerint az állomány negyven százalékát kitevő kurdok egyáltalán nem teljesítik utasításait, csak a két kurd párt parancsait.

Abdulrahman szerint a kurdok átverték az amerikaiakat. A lázadók elleni harcnak álcázva gyakorlatilag átvették a hatalmat Irak gazdaságilag legfontosabb városában. Jól példázza ezt, hogy a tisztogatásokat véghezvivő Vészhelyzeti Szolgálat vezére, Katab Abdulah Arif a PUK politikai kinevezettje, Serko Skair Hakim, a tartományi rendőrség kurd vezetője pedig korábban taxisofőrként dolgozott, egyáltalán nincs rendészeti képzettsége.

A bagdadi vezetés sincs túl nagy hatással a városban történtekre. Hakimot két hete hivatalosan nyugdíjazni akarták, de ő visszautasította. Abdulrahman szerint a kurd pártok fizetésemelést ígértek neki. "Bolond lett volna visszavonulni" - nyilatkozta a Postnak.

Harcra készülnek

Az indulatok mindenesetre már forrnak. Értesülve a foglyok borzalmas körülményeiről - a nemrég szabadultak beszámolói szerint Ibrilben és Szulejmániában is gyakoriak a verések, hatvan foglyot tuszkolnak egy húsz négyzetméteres cellába - és az egyre gyakoribb eltűnések ellen tiltakozva egyesek már bosszúakciókat terveznek.

Aisa Ramadan családja nagy részét március 17-én tartóztatták le, egyik fivére még ma is fogságban van. Utoljára két és fél hónapja hallottak felőle. Törzsének több tagja szenvedett el hasonló tragédiát az elmúlt hónapokban. "Akár holnap összeszedhetném a törzsemet. Elbarikádoznánk egy egész utcát, és akár negyven kurdot is túszul ejthetnénk. Ha elvesztjük a türelmünk, bármire készek vagyunk" - nyilatkozta a Postnak.