A franciák beavatkoznának Csádban

Az ENSZ vagy az Afrikai Unió hozhat olyan határozatot, amely módosítja a Csádban állomásozó francia csapatok misszióját, jelentette ki hétfőn Bernard Kouchner francia külügyminiszter a párizsi Roissy repülőtéren, ahova megérkezett az első két, a csádi harcok elöl menekülő külföldieket szállító repülőgép.

A francia hadsereg gaboni kitérővel, Libreville-ből szállítja Párizsba a csádi fővárosból, N’Djamenából önként távozókat. Nem sokkal éjfél előtt szállt le az első gép, fedélzetén 202 utassal, köztük 130 francia és további 27 ország állampolgáraival. Hétfőn délben további 363 Csádból menekülő külföldi érkezett a francia fővárosba.

A francia külügyminiszter jelezte, egyértelmű, hogy Párizs a választásokkal hatalomra került Idriss Deby Itno elnököt támogatja, de a francia hadsereg eddig semleges maradt a kormányerők és a lázadók közti harcokban, és kizárólag a külföldiek védelmét és a légi bázisok biztosítását látta el Csádban. A franciák egy kétoldalú megállapodás értelmében állomásoztatnak csapatokat az egykori gyarmaton.

Kouchner kegyetlennek minősítette a lázadók hétvégi támadását a csádi főváros ellen, és elképzelhetőnek tartotta, hogy a nemzetközi felháborodás beavatkozáshoz vezethet. "Egyelőre nincs semmilyen változás, de amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz, vagy az Afrikai Unió ülése során merül fel más javaslat, meglátjuk" - tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Az ENSZ még nem hozott határozatot

New Yorkban vasárnap este összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de egyelőre nem született megállapodás semmilyen dokumentumról. A testület hétfőn ismét megvitatja a csádi helyzetet, jelentette be Ricardo Alberto Arias panamai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke.

Franciaország többször jelezte, hogy legitim védelem esetén kész beavatkozni. Nicolas Sarkozy francia államfő vasárnap kétszer beszélt telefonon csádi kollegájával, hogy "tisztázza a helyzet alakulását több szempontból" - olvasható az Élysée-palota közleményében.

A franciák a vérfürdőt akarják elkerülni

Hervé Morin védelmi miniszter a Le Figaro című párizsi napilapnak adott interjújában elmondta: "Franciaország egy külön, védelmi megállapodás keretében vagy pedig egy ENSZ-mandátum alapján avatkozhat be Csád egységének biztosítására és a legitim kormány megvédésére". "Az akció a vérfürdő elkerülését célozná" - tette hozzá a védelmi miniszter.

A francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a lázadók által a főváros elfoglalására indított harcokban az elmúlt napokban több százan sérültek meg. A francia hadsereg eközben olyan biztonsági pontokat épített ki, ahonnan az országot elhagyni kívánó külföldieket tudja evakuálni. Az eddig Párizsba érkezettek közül senki sem sérült meg. "Bombázás folyt, valóságos katonai akcióra volt szükség a kimenekítésükhöz, amelyet Franciaország csodálatosan hajtott végre" - mondta Kouchner.

Az EU még nem látja át a csádi helyzetet

Az Európai Unió közben úgy döntött, egyelőre kivár a csádi békefenntartó misszió helyszínre küldésével, de a tervet nem adta fel, közölte hétfőn az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy a csádi helyzetet egyelőre nehéz áttekinteni, de a dárfúri menekültek megvédésére Afrikába küldendő, 3700 fős EU-misszió továbbra is készenlétben áll.

Az unió a minap fogadta el hivatalosan azt a tervet, amelynek értelmében békefenntartó erőket vezényelne Csádba és a Közép-afrikai Köztársaságba, a szudáni Dárfúrból a harcok elől oda menekült százezrek megvédésére. Időközben azonban magában Csádban is fellángoltak a harcok a kormányerők és a lázadók között, így az első uniós katonák, akiket a hét végén kellett volna Afrikába vezényelni, egyelőre nem indultak útnak.

Az EU aggodalmának adott hangot a csádi helyzet miatt, és nyilatkozatban szorgalmazta a béke helyreállítását. Solana azt hangsúlyozta, hogy az uniós misszió tervét nem adták fel, hiszen éppen ezek a legutóbbi csádi fejlemények mutatják, mennyire törékeny a biztonság ebben a térségben.