Betiltották a csángók magyaróráit

A moldvai csángó falvakban azután kezdték el magánházakban tanítani a magyar nyelvet, hogy a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem engedélyezték, hogy az iskolákban tartsanak magyarórákat.

A Krónika erdélyi napilap keddi írása szerint a Bákó megyei közegészségügyi felügyelőség ellenőrei a moldvai csángó nagyközség, Klézse valamennyi helyszínére ellátogattak, ahol magyar nyelvű oktatás folyik.

Százezer forintos büntetéssel fenyegetőztek

Moldvai csángó kislány. Nem tanulhat magyarul Forrás: Csángó honlap

A Szeret-Klézse Alapítvány székházában maguk is megelégedéssel vették tudomásul, hogy az épületben központi fűtés működik, vezetékes víz és tisztán tartott illemhely áll a gyermekek rendelkezésére. Ennek ellenére az oktatás ideiglenes szüneteltetését rendelték el, mert úgy találták, az alapítvány nem rendelkezik valamennyi hatósági jóváhagyással.

Ugyanerre a döntésre jutottak, miután megnézték azokat a magánházakat, amelyekben szintén magyarórákat tartanak. Tették ezt annak ellenére, hogy a tanítás szülői kérésre, a gyermekek szabadidejében, magánkezdeményezésből folyt. Itt az óráknak is otthont adó szobák hőszigetelését kifogásolták, valamint azt, hogy az udvar végében csupán egy illemhely áll a gyermekek és a nekik otthont adó család rendelkezésére. Az ellenőrök több tízmillió lejes (kb. 100 ezer forint) bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanak a házakban.

A román iskolák egyharmada nem rendelkezik a feltételekkel

A bákói közegészségügyi felügyelőség olyan jóváhagyást követel a magyartanításnak otthont adó családoktól és intézményektől, amellyel az 1999-2000-es tanévben az állami iskolák egyharmada sem rendelkezett. A román oktatási minisztérium illetékesei szerint a helyzet az idei tanévben csak részben javult.

A moldvai csángó falvakban azután kezdték el magánházakban tanítani a magyar nyelvet, hogy a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem engedélyezték, hogy az iskolákban tartsanak magyarórákat. A helyi hatóságok azt sem vették figyelembe, hogy a román törvények szerint is biztosítani kellett volna az oktatás lehetőségét, mivel azt - a helyi hatóságok erőteljes lebeszélése ellenére is - kellő számú szülő kérte.

Alapvető emberi jogokat sért a tiltás - véli az RMDSZ

Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a törvény előírásait alkalmazzák - nyilatkozta az Indexnek Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a külügyi bizottság tagja. A képviselő szerint már a múlt héten beszéltek Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal, aki megígérte, hogy tájékozódik az ügyben. "Ennek ellenére a csángók megfélemlítése tovább folyik" - mondja az RMDSZ képviselője.

"Alapvető emberi jogokat sért, hogy megtiltják egy magánházban a diákok szabad idejében folyó tanítást, de ezt Bákóban megtehetik." Az RMDSZ a politikai egyeztetésen és a parlamenti interpelláción túl a nemzetközi fórumokhoz fordul az ügy miatt - mondta az Indexnek Szilágyi.

Az Európa Tanács ajánlata

Az Európa Tanács a múlt heti közgyűlési ajánlásában a csángók - akik szerintük a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik - az anyanyelvtanítás és a magyar vallásgyakorlás lehetőségének biztosítására kérte fel a hatóságokat. Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos vitákra, az ET - kulturális konvenciója szellemében - román és magyar közös kutatásokat javasol.

A román külügyminisztérium értelmezése szerint az ET állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból még nem tisztázott a csángó nyelv eredete".

Kik a csángók? Bár a csángók eredetéről biztosat nem tudni, a legjelentősebb szaktekintélyek elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. Az első csoportok legkorábban valószínűleg a 13. században telepedtek le, amikor IV. Béla magyar király keresztény hitre térítette Kunország népét, legkésőbb pedig a 15. században, István vajda vagy Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt. Szintén elfogadott, hogy a csángók első hulláma a Kárpátoktól keletre, a stratégiai jelentőségű szorosok mentén telepedett meg, hogy őrizzék és védjék azokat a keletről érkező behatolók ellen. Később további, a Kárpátok nyugati oldaláról érkezett magyar csoportok csatlakoztak hozzájuk: a székelyek, akik vagy összekeveredtek velük, vagy más falvakban telepedtek le. A csángók Moldva nyugati részén élnek, a Kárpátok keleti lejtői mentén, a Bákót (déli csoport) és Romant (északi csoport) körülvevő falvakban, a Szeret, a Beszterce, a Tatros és a Tázló folyók mentén, ahol megőrizték hagyományos európai mezőgazdasági módszereiket, hiedelemvilágukat és mitológiájukat, csakúgy, mint a magyar nyelv legősibb dialektusát. Számukat a vizsgálatok különböző típusai másként határozzák meg, azonban 260 000 nagyjából a térségben élő római katolikusok száma - mégha kétharmaduk már nem is beszéli a nyelvet. A legutóbbi népszámlálás során kevesebb, mint 3000-en vallották magukat csángónak. Forrás: Hunpress