Jolán
2 °C
4 °C

Betiltották a csángók magyaróráit

2001.11.20. 13:35
A román közegészségügyi hatóságok átmeneti időre betiltották a moldvai Klézse településen a magán keretek között folytatott magyar nyelvtanítást - közölte kedden a Krónika című erdélyi napilap. A magyar nyelvet azért kezdték el magánkezdeményezésből tanítani, mert a román hatóságok az Európai Tanács ajánlásai ellenére sem engedélyezték a tanítást.

A moldvai csángó falvakban azután kezdték el magánházakban tanítani a magyar nyelvet, hogy a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem engedélyezték, hogy az iskolákban tartsanak magyarórákat.

A Krónika erdélyi napilap keddi írása szerint a Bákó megyei közegészségügyi felügyelőség ellenőrei a moldvai csángó nagyközség, Klézse valamennyi helyszínére ellátogattak, ahol magyar nyelvű oktatás folyik.

Százezer forintos büntetéssel fenyegetőztek

Moldvai csángó kislány. Nem tanulhat magyarul
Forrás: Csángó honlap
A Szeret-Klézse Alapítvány székházában maguk is megelégedéssel vették tudomásul, hogy az épületben központi fűtés működik, vezetékes víz és tisztán tartott illemhely áll a gyermekek rendelkezésére. Ennek ellenére az oktatás ideiglenes szüneteltetését rendelték el, mert úgy találták, az alapítvány nem rendelkezik valamennyi hatósági jóváhagyással.

Ugyanerre a döntésre jutottak, miután megnézték azokat a magánházakat, amelyekben szintén magyarórákat tartanak. Tették ezt annak ellenére, hogy a tanítás szülői kérésre, a gyermekek szabadidejében, magánkezdeményezésből folyt. Itt az óráknak is otthont adó szobák hőszigetelését kifogásolták, valamint azt, hogy az udvar végében csupán egy illemhely áll a gyermekek és a nekik otthont adó család rendelkezésére. Az ellenőrök több tízmillió lejes (kb. 100 ezer forint) bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanak a házakban.

A román iskolák egyharmada nem rendelkezik a feltételekkel

A bákói közegészségügyi felügyelőség olyan jóváhagyást követel a magyartanításnak otthont adó családoktól és intézményektől, amellyel az 1999-2000-es tanévben az állami iskolák egyharmada sem rendelkezett. A román oktatási minisztérium illetékesei szerint a helyzet az idei tanévben csak részben javult.

A moldvai csángó falvakban azután kezdték el magánházakban tanítani a magyar nyelvet, hogy a tanügyi hatóságok az Európa Tanács ajánlásai ellenére sem engedélyezték, hogy az iskolákban tartsanak magyarórákat. A helyi hatóságok azt sem vették figyelembe, hogy a román törvények szerint is biztosítani kellett volna az oktatás lehetőségét, mivel azt - a helyi hatóságok erőteljes lebeszélése ellenére is - kellő számú szülő kérte.

Alapvető emberi jogokat sért a tiltás - véli az RMDSZ

Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a törvény előírásait alkalmazzák - nyilatkozta az Indexnek Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a külügyi bizottság tagja. A képviselő szerint már a múlt héten beszéltek Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal, aki megígérte, hogy tájékozódik az ügyben. "Ennek ellenére a csángók megfélemlítése tovább folyik" - mondja az RMDSZ képviselője.

"Alapvető emberi jogokat sért, hogy megtiltják egy magánházban a diákok szabad idejében folyó tanítást, de ezt Bákóban megtehetik." Az RMDSZ a politikai egyeztetésen és a parlamenti interpelláción túl a nemzetközi fórumokhoz fordul az ügy miatt - mondta az Indexnek Szilágyi.

Az Európa Tanács ajánlata

Az Európa Tanács a múlt heti közgyűlési ajánlásában a csángók - akik szerintük a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik - az anyanyelvtanítás és a magyar vallásgyakorlás lehetőségének biztosítására kérte fel a hatóságokat. Tekintettel a csángó nyelv jellegével és eredetével kapcsolatos vitákra, az ET - kulturális konvenciója szellemében - román és magyar közös kutatásokat javasol.

A román külügyminisztérium értelmezése szerint az ET állásfoglalása "megerősíti a román félnek azt a kitartóan hangoztatott véleményét, amelynek értelmében tudományos szempontból még nem tisztázott a csángó nyelv eredete".

Kik a csángók?
Bár a csángók eredetéről biztosat nem tudni, a legjelentősebb szaktekintélyek elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. Az első csoportok legkorábban valószínűleg a 13. században telepedtek le, amikor IV. Béla magyar király keresztény hitre térítette Kunország népét, legkésőbb pedig a 15. században, István vajda vagy Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt. Szintén elfogadott, hogy a csángók első hulláma a Kárpátoktól keletre, a stratégiai jelentőségű szorosok mentén telepedett meg, hogy őrizzék és védjék azokat a keletről érkező behatolók ellen. Később további, a Kárpátok nyugati oldaláról érkezett magyar csoportok csatlakoztak hozzájuk: a székelyek, akik vagy összekeveredtek velük, vagy más falvakban telepedtek le.

A csángók Moldva nyugati részén élnek, a Kárpátok keleti lejtői mentén, a Bákót (déli csoport) és Romant (északi csoport) körülvevő falvakban, a Szeret, a Beszterce, a Tatros és a Tázló folyók mentén, ahol megőrizték hagyományos európai mezőgazdasági módszereiket, hiedelemvilágukat és mitológiájukat, csakúgy, mint a magyar nyelv legősibb dialektusát.

Számukat a vizsgálatok különböző típusai másként határozzák meg, azonban 260 000 nagyjából a térségben élő római katolikusok száma - mégha kétharmaduk már nem is beszéli a nyelvet. A legutóbbi népszámlálás során kevesebb, mint 3000-en vallották magukat csángónak.

Forrás: Hunpress

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?