Máig nem bocsátott meg az oroszoknak 1968-ért a csehek kétharmada
A felmérés eredményéből kiderül, hogy ezt a nézetet az emberek 64 százaléka osztja, míg 36 százalék már megbocsátana az oroszoknak a négy évtizeddel ezelőtti eseményekért. Ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka véli úgy, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehország számára.
A Szovjetunió a Varsói Szerződés további négy tagállamával - Bulgária, Lengyelország, NDK, Magyarország - együtt katonai erővel törte le a prágai tavaszként ismert 1968-as csehszlovákiai reformfolyamatot.
A korabeli szóhasználattal testvéri segítségnyújtásnak nevezett megszállás után röviddel a négy ország katonái elhagyták Csehszlovákiát, a szovjet katonák ideiglenes tartózkodása viszont 23 évre nyúlt. A katonai beavatkozás 1968 végéig a csehek között 108 emberéletet, 500 súlyos és több száz könnyebb sérülést követelt. A megszálló hadseregeknek is voltak veszteségei, de pontos, összegző adatok nem ismertek.
A felmérés kérdései arra nem vonatkoztak, hogy miként ítélik meg a csehek az 1968-as megszállásban részt vevő további négy országot. A cseh sajtóban közölt vélemények szerint a Szovjetunió vazallusai voltak, és részvételükről Moszkvában döntöttek. A Varsói Szerződés tagállamai közül Románia volt az egyetlen, amely nem vett részt a katonai akcióban, Nicolae Ceausescu román pártvezető azt nyíltan megszállásnak minősítette és bírálta.
Az Alexander Dubcek pártfőtitkár nevével fémjelzett liberális folyamat letörése után az új pártfőtitkár, Gustáv Husák által irányított Moszkva-barát vezetés 350 ezer embert zárt ki a kommunista pártból, 155 ezer pedig önként távozott. A prágai tavasz utáni politikai diszkrimináció összességében legalább kétmillió embert érintett.
Egy további kérdésre válaszolva a csehek 67 százaléka vélte úgy, hogy a mai Oroszországot még nem lehet demokratikus államnak minősíteni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
