Dánia nem kér az euróból

2000.09.28. 23:00
A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a dánok elutasították az egységes európai valuta, az euró bevezetését. A közös pénz mellett kampányoló Poul Nyrup Rasmussen kormányfő csütörtök éjjel elismerte a dánok döntését, és saját valamint pártja vereségeként értékelte a szavazás kimenetelét. Svédországban és Nagy-Britanniában figyelemmel kísérték a precedensértékűnek tartott referendumot.
A ,,nem"-pártiak félnek a csatlakozástól, az "igen"-pártiak pedig alig várják már
A több mint négymillió szavazati joggal rendelkező polgár csaknem 80 százaléka adta le voksát este 8 óráig. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a dánok az exit poll felméréseknél is nagyobb arányban utasították el a közös valuta bevezetését. Az elutasítás-párti szavazatok 53,1 százalékos arányával szemben az eurót pártoló voksok 46,9 százalékot tesznek ki. Már a népszavazást megelőző közvélemény-kutatások is a "nem"-pártiak relatív előnyét mutatták, a 10 százaléknyi bizonytalan szavazó azonban még megváltoztathatja a szavazás végeredményét. A kampány során a közös valuta mellett érvelő Poul Nyrup Rasmussen kormányfő csütörtök éjjel elismerte a dánok döntését. Rasmussen a saját és pártja elutasítását látja a szavazás végeredményében Egy dán napilap, a Berlingske Tidende szerkesztője a voksolás a eredményét a politikai elit egyenes elutasításaként értékelte.

Dániában szavaztak először az euró bevezetéséről

Euró
Euró-országok: Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország. EU-tagok, nem euró-országok: Nagy-Britannia, Svédország, Dánia, Görögország (2001 elején csatlakozik az euróhoz).
Az összes euró-ország közül először Dániában tartottak népszavazást arról, hogy csatlakozzanak-e a közös európai valutához, vagy sem. A többi európai országban a kormányok döntöttek az euró bevezetése ügyében.

Ellentétes vélemények

A közös valuta bevezetésének ellenzői Dániában azzal érveltek, hogy az euró-zónán belül az eddig magas adókból fenntartott erős szociális háló meggyengül majd, és megszűnik. A közös valuta bevezetése után az adózás továbbra is a polgárok kötelessége marad, ám az Európai Unió szigorúbb adminisztratív feladatokat követel. A ,,nem"-pártiak az Európai Uniótól függetlenebb Dániát szeretnének.

Közvetlen gazdasági hatások
A szavazás megkezdése óta 9 százalékot esett az euró. Ha a gazdag, északi országok sem csatlakoznak, ez kedvezőtlenül lelassítja a kelet-európai - köztük Magyarország - csatlakozását is. Egy esetleges eurót elutasító eredmény a dán korona gyengüléséhez vezethet. Ugyanakkor a dán államadósság egyharmada külföldieknél van államkötvények formájában, akik megszabadulnak a dán kötvényektől, ha a népszavazásban az euró-ellenes polgárok lesznek többségben.

Simon András

A közös valuta hívei - a főbb politikai pártok, gazdasági vezetők, szakszervezetek - azt vallják, hogy Dánia csatlakozása segíti az euróval szemben támasztott elvárások teljesítését, hiszen a gazdaság még egységesebb lesz egy erős pénznem segítségével. Véleményük szerint a modern nemzeteknek nincs szükségük nacionalizmustól fűtött, ,,független szigetekre". A ,,nem" híveit Poul Nyrup Rasmussen miniszterelnök Koppenhága utcáin osztogatott rózsákkal próbálta meggyőzni.

A szavazás eredménye Európát is befolyásolja

A szavazásnak azonban Európára kiható következményei is lehetnek. A dán eseményeket Svédország és Nagy-Britannia is figyelemmel kíséri. Ezekben az országokban is erősen megosztott a társadalom az euró-csatlakozás kérdésében, a dán szavazás kimenetele befolyásolhatja a svédek és britek véleményét is. Az eredményekről értesülve Göran Persson úgy nyilatkozott, hogy annak kimenetele hatással lesz az országában tartandó euró-szavazásra.