Mégis lesz demokrata királyság?

A november 4-i választás másnapján még úgy tűnt, hogy nem jön össze a korlátlan demokrata uralom, mivel Barack Obamát ugyan elnökké választották, de a pártnak csak álom maradt a hatvanfős többség elérése a Szenátusban. Sikerült ugyan öt szenátorral növelniük korábbi 51 fős szűk többségüket a százfős felsőházban, azonban a szorosan alakuló maradék négy verseny akkor még látszólag a republikánusoknak kedvezett. Az elmúlt két hétben azonban minden megfordult, és a Politico szerint a demokratáknak megint van egy nagyon kis esélyük a kritikus határ átlépésére.

A szenátus 3/5-ének birtokában a demokraták leszámolhatnának az ellenzék obstrukciójával, amivel a republikánusok az elmúlt időszakban folyamatosan akadályozták a nekik nem tetsző törvénytervezetek elfogadását, emellett kompromisszumokra kényszerítették ellenfeleiket. Ugyanakkor már a szoros versenyek nélkül számolt különbség is komoly érvágás a republikánusoknak, hiszen a január 3-án felálló kongresszusban új szenátorokkal megerősödő demokraták egyes kérdésekben két-három republikánus szenátor elcsábításával így is könnyen véget vethetnek az ellenzék eddigi gyakorlatának. (A hatvanfős többségről bővebben itt olvashat.)

Többek között Sarah Palin jövője a tét

A választás estéjén szoros versenyt ígérő négy államból Oregonban már biztos a demokrata jelölt győzelme. A feldolgozottság ugyan még mindig csak 96 százalékos, de Jeff Merkley 49-46 arányban vezet Gordon Smith ellen, aki ennek megfelelően már el is ismerte vereségét.

A héten eldőlhet a verseny Alaszkában is, ahol a választás előtt egy héttel korrupciós vádakban bűnösnek talált Ted Stevens szenátor hetedik megválasztásáért küzd. Az ítélet ismeretében már az is meglepetésnek számított, hogy a 84 éves politikus nem kapott ki nagy különbséggel, és sokáig még vezetett is néhány ezer szavazattal. Az elmúlt héten azonban előretört a kihívó Mark Begich, aki a legutolsó adatok szerint 1022 szavazattal áll az élen. A feldolgozás kedden folytatódik, azonban Stevensnek nem jó hír, hogy a fennmaradó 25 ezer szavazat többségét demokrata körzetekben adták le. A rendkívül kis különbség miatt ennek ellenére nem szabad még leírni az 1968 óta folyamatosan megválasztott szenátort, bár már több republikánus elemző is egyre kevesebb esélyt lát a győzelemre.

Veresége egyben azt is jelentené, hogy az esetleg elnökjelöltségét tervezgető Sarah Palin volt republikánus alelnökjelölt nem juthatna küzdelem nélkül négy évre a szenátusba és az országos politika középpontjába. Stevenst ugyanis megválasztása esetén is lemondásra kötelezné a szenátus etikai bizottsága, ebben az esetben pedig az alaszkai kormányzó nevezheti ki utódját - aki sokak szerint saját maga lenne.

Újraszámlálják az újraszámlálást

Stevensék párharcával szemben Minnesotában egészen biztosan nem hirdethetünk győztest már a héten. Miután elképesztő pénzeket öltek megválasztásukba, a kettejükre összesen leadott hárommillió szavazatból a Saturday Night Live korábbi humoristájaként és írójaként is ismert demokrata Al Franken jelenleg mindössze 206-tal van lemaradva Norm Coleman republikánus szenátor mögött. A 42-42 százalékot elérő két jelölt mellett a független Dean Barkley is szerzett 15 százalékot.

A hihetetlenül szoros állás miatt kedden természetesen újraszámlálás következik, amely még hetekig garantálhatja a bizonytalanságot. Emellett a demokraták szerint számos őket favorizáló körzetben technikai problémák gyanúja merült fel, ha a jogi aggályok miatt bíróságra kerül az ügy, akkor karácsonyig sem dől el semmi. Elemzők szerint előfordulhat, hogy végül csak megszerzik ezt a széket is a demokraták, hiszen a legutolsó szavazatok alapján Franken ötszáznál is nagyobb hátrányát dolgozta le, és az újraszámlálások következtében a tapasztalatok szerint gyakran megfordul a szoros állás.

A Chicago Tribune már egyenesen az 1974-es New Hampshire-i szenátusi versenyt emlegeti, amelyik azóta is a legszorosabb párharc volt az Egyesült Államok történetében. Először a republikánus Louis Wyman nyert 355 szavazattal, az újraszámlálás után azonban már a demokrata John Durkin vezetett tíz szavazattal. Wyman nem hagyta annyiban a dolgot, és a második újraszámlálás alapján már ő nyert, mindössze két szavazattal. Az eset végül a demokrata többségű szenátus elé került, ami számos jogi aggály miatt inkább új választást rendelt el. Ezen aztán a demokrata jelölt már 27 ezer szavazattal nyert. Hasonlóan drasztikus lépésre azért nem kell számítani Minnesotában, ami azonban kezdetben csak egy szenátorral képviselteti magát az új kongresszusban, ha január elejéig sem derül ki a győztes személye.

Megint kampányolnak a nagyágyúk

Georgiában a republikánus Saxby Chambliss ugyan 49,8 százalékot szerzett, miközben demokrata ellenfele három ponttal kevesebbet, azonban a demokratáknak így is sikerült időt nyerniük. Az államban érvényes szabályok alapján ugyanis csak 50 százalék plusz egy szavazat megszerzésével biztosíthatta volna be már november 4-én győzelmét Chambliss, ennek hiányában december 2-án újabb választást tartanak.

Az elnökválasztás és a többi kongresszusi verseny végeztével a következő hetekben minden figyelem Georgiára összpontosul majd, ahol Obama győzelme és a pénzügyi fölény segíthet a demokrata Jim Martinnak a fordításban. Ellene szól ugyanakkor, hogy a megválasztott elnök mozgósítása ellenére McCain 52-47 arányban nyerte az államot. Várhatóan mindkét oldal a hatvanfős szenátusi többség felemlegetésével próbál szavazatokat szerezni: míg a demokraták a változáshoz szükséges kirakó utolsó darabjaként, addig a republikánusok a demokrata elnyomás elleni küzdelem végső mentsvárának állítják be Georgiát.

A verseny jelentőségére való tekintettel az előző héten John McCain is szenátortársa mellett kampányolt az államban, ahol a hírek szerint a következő hetekben a republikánus elnökjelöltségért induló Mike Huckabee és Mitt Romney is beveti magát Chambliss győzelme érdekében. Azt egyelőre nem tudni, hogy Obama is megjelenik-e Georgiában, de több stábtagját már odaküldte segíteni, és szerdán Bill Clinton is fellép egy helyi kampányrendezvényen. A legutolsó felmérések 2-3 pontos republikánus előnyt mutattak, de nem lesz könnyű dolguk a demokratáknak.

Megbüntetnék a kulcsfigurát

"Hogy meglesz-e a hatvanfős többség? Nos, ugyanazt tudom most mondani, mint a választás előtt: lehetséges, de nem túl valószínű" - kommentálta a szoros eredményeket az előző hét végén a Demokrata Szenátori Kampány Bizottságot vezető Charles Schumer, aki a kedvező hírek ellenére sem akart semmit elkiabálni. Az álomtöbbség megszerzése azonban nemcsak a három eldöntetlen meccstől függ. A demokraták szenátusi csoportjához ugyanis hozzászámolják az elmúlt két évben velük együtt szavazó két független szenátort is, akiknek köszönhetően a demokraták 2006-ban 51-49 arányban át tudták venni a felsőház irányítását.

A 3/5-ös többséghez ezúttal is mindkettőjük szavazatára szükség van. Egyikük, a connecticuti Joe Lieberman azonban az elnökválasztási kampány során nyíltan kiállt McCain mellett, és többször is kritizálta Obamát. A demokraták egy része éppen ezért mindenképpen valamilyen büntetést vár a 2000-ben még Al Gore alelnökjelöltjeként ismert szenátor partizánakciójáért, ami többek között a másik független Bernie Sanders szerint is a Belbiztonsági és Kormányzati Bizottság elnöki posztjába kerülhet Liebermannek, írja a CNN. Mások szerint viszont komoly hiba lenne, ha a szenátor bármilyen büntetés miatt átállna a republikánusokhoz, és Obama stábja is jelezte, hogy Lieberman megdorgálása nem tenne jót az összefogást hirdető üzenetüknek.

A connecticuti szenátor 2006-ban független jelöltként jutott a szenátusba miután elveszítette a demokrata előválasztást, azonban továbbra is regisztrált demokrata szavazó. A republikánusok szenátusi vezetői természetesen már jelezték, hogy tárt karokkal fogadnák Liebermant, amennyiben otthagyná a demokratákat. Egyelőre nem tudni, mi lesz a politikus sorsa, a demokrata szenátorok mindenesetre kedden tárgyalnak a lehetséges büntetésekről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!