20 millió dolláros kártérítés a dohányzás következményeiért

Leslie Whiteley 26 évnyi dohányzás után diagnosztizálták betegségét

Egy kaliforniai bíróság esküdtszéke összesen 20 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezett két amerikai dohánygyártót, miután felelősnek találták őket a tüdőrákos felperes betegségében. Az ítélet kedvezményezettje Leslie Whiteley, aki akkor indított pert a Philip Morris és a RJ Reynolds ellen, mikor 26 évnyi dohányzás után 1998-ban diagnosztizálták rákos betegségét. A felperes szerint a cégek felelősek a betegségéért, és szándékosan titkolták, illetve a nyilvánosság előtt kisebbítették a dohányzás veszélyeit.

Az ítélet azért érdekes, mert ez az első, ahol a felperes akkor szokott rá a dohányzásra, amikor a cigarettásdobozokon már szerepeltek a veszélyre figyelmeztető feliratok. Szakértők szerint ezzel megdőlt a dohánygyártók védekezésének eddigi legerősebb alapja, és így számtalan új kártérítési per indulhat.

A veszélyek kisebbítése miatt ugyanez a bíróság egy héttel korábban már megítélt 1,7 millió dollárt. A felperes által igényelt teljes összeg 115 millió volt. Whiteley férjének az esküdtek 250 ezer dollárt ítéltek társa elvesztése miatt.

Whiteley a per idején tudta meg, hogy a betegség már a máját és az agyát is megtámadta, és az orvosok szerint csak pár hónapja lehet hátra.

Az alperesek fellebbeznek, ha a bíró megerősíti az esküdtszék döntését. Ügyvédeik továbbra is a cigarettákon szereplő figyelmeztetésre alapozzák majd a védelmet.

1999 februárjában egy San Francisco-i esküdtszék kötelezte a Philip Morrist, hogy kártérítést fizessen Patricia Henley rákbeteg felperesnek, aki eredetileg 15 millió dollárt követelt, de az ítéletben végül 51 millió dollár feletti összeg szerepelt. Henley 15 éves korában kezdett dohányozni, amikor még nem voltak figyelmeztető feliratok a cigarettásdobozokon.

Egy oregoni bíróság ugyanezt a céget márciusban már 81 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezte. A felperes Jesse Williams családja volt. Williams negyvenévnyi dohányzás után, 1997-ben halt meg tüdőrákban. A család 100 milliót követelt, de a bíróság szerint részben Williams is felelős volt saját állapotáért, ezért csökkentették az összeget. A Philip Morris mindkét esetben fellebbezett.

1998 novemberében az amerikai dohányipar megállapodott 46 állammal, hogy 206 milliárd dollárral beszáll a dohányzás okozta betegségek kezelésének finanszírozásába. Az összeg egy részéből fiataloknak szóló dohányzásellenes kampányt indítottak.

Az amerikai dohányháború

Az 1950-es évek előtt az amerikai dohányipar nem nagyon törődött a róla kialakult képpel. Az üzlet virágzott, és az emberek keveset tudtak még a káros hatásokról. Változás 1952-ben történt, mikor a Reader's Digestben megjelent a "Rák a dobozból" (Cancer by the carton) című cikk. Két évvel később elindult az első per. Az Eva Cooper kontra RJ Reynolds Tobacco Company perben a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy Cooper férjének rákját a cigaretta okozta. A későbbiekben a dohányipar 300 hasonló pert nyert meg. Rose Cipollone 17 évesen, 1942-ben kezdett dohányozni. Mikor negyven évvel később megtudta, hogy rákos, abbahagyta a dohányzást és beperelte a dohányipart. 1984-ben tüdőrákban meghalt, de az ügy folytatódott. 1988-ban előkerült egy "A dohányzás motivációja és ösztönzése" című belső tanulmány, amit a Philip Morris kutatóintézete készített, és amiben a cigaretta, mint "nikotinadagoló" szerepelt. Ennek és más hasonló anyagoknak a hatására a bíróság kimondta: bizonyított három dohányipari cég "szövevényes és gyilkos" összeesküvése. Az ítélet nyomán a Liggett csoport 400 ezer dollárt volt köteles fizetni Cipollone özvegyének. Ez volt az első pénzbüntetéssel, illetve kártérítéssel végződő ügy, bár az ítéletet később megváltoztatták. Komoly változást 1994 hozott. Ekkor Diane Castano, egy rákban elhunyt dohányos özvegye indított pert. Az ügyben 60 jogász vett részt. Ugyanebben az évben az első állam, Mississippi is beperelte a dohányipart az egészségügyi költségei miatt. A két ügy, illetve az előkerülő dokumentumok hatására a károsultak újrakezdték a harcot. 1996-ban a Liggett csoport megegyezett peres ellenfeleivel, mivel így akarta elejét venni a további pereskedésnek. Két éven belül a többi cég is kiegyezett, de az egyéni perlések, illetve a szövetségi kormány által indított ügyek folytatódtak.