Amerikai kórházak perlik a dohányipart

2000.03.31. 16:01
Miután magánszemélyek sorra nyerik a pereket a dohányipari cégek ellen, most az amerikai kórházak nyújtottak be keresetet, hogy a dohányzás következménye miatt megbetegedett, de biztosítással nem rendelkező pacienseikre fordított összegeket megkapják. Ezzel azoknak a betegeknek a gyógyítási költségeit akarják kifizettetni, akik nem rendelkeznek biztosítással, vagy a biztosításuk nem vonatkozik az ilyen típusú kezelésekre.

New York állam közel százötven kórháza és egészségügyi intézménye peres úton 3,4 milliárd dollárt követel a dohányipari cégektől. A keresetet azzal indokolják, hogy ekkora összegre van szükségük ahhoz, hogy azokat a nem biztosított betegek elláthassák, akik a cigarettázás miatt betegedtek meg.

A mostani per az után indult, miután az amerikai dohányipar 1998 novemberében megállapodott 46 állammal, hogy 206 milliárd dollárral beszáll a dohányzás okozta betegségek kezelésének finanszírozásába.

A kórházak keresetében az áll, hogy a perelt cégek annak ellenére reklámoztak és forgalmaztak dohányipari termékeket, hogy tudták, azok veszélyesek az egészségre, függőséghez vezetnek, és komoly betegségeket, illetve halált okozhatnak. A beadványt a kórházak és a New York Állami Egészségügyi Szövetség (Healthcare Association of New York State, HANYS) nyújtotta be. Hasonló ügyek indultak más államokban is, de a new yorki a legnagyobb volumenű.

A cégekkel azoknak a betegeknek a gyógyítási költségeit akarják kifizettetni, akik nem rendelkeznek biztosítással, vagy a biztosításuk nem vonatkozik az ilyen típusú kezelésekre. "Bár jótékonysági tevékenységünk részét képezi, hogy minden hozzánk forduló beteget ellássunk, nem vagyunk kötelesek a szándékos megtévesztés, csalás és mohóság következményeit viselni. Nem csak a betegek, hanem mi is a dohányipar áldozatai vagyunk" - mondta Daniel Sisto, a HANYS elnöke.

Az egyik alperes, a Philip Morris ügyvédje azt állítja a keresetről, hogy az minden jogi alapot nélkülöz. "Sok ilyen ügyet vetettek már el ebben az országban" - mondta Mike York -, "az egész nevetséges."

A csütörtökön benyújtott kereset előtt az Igazságügyi minisztérium indított hasonló ügyet. A minisztérium azzal vádolja a dohányipart, hogy 45 éven keresztül hallgatott a dohányzás káros következményeiről, így most az állam is a betegek kezelésére indított programok költségeit akarja az érintett cégektől elperelni.

A dohányipar ellen korábban már több magánszemély is sikeresen indított pert. 1999-ben egy ügyben 51, egy másikban 81 millió dollárt vesztettek a dohánycégek. Idén március 27-én egy kaliforniai bíróság 21 millió dollár kifizetésére kötelezte a Philip Morrist és a RJ Reynolds-t, miután felelősnek találták őket egy 40 éves asszony megbetegedéséért.

Az ítélet azért érdekes, mert ez az első, ahol a felperes akkor szokott rá a dohányzásra, amikor a cigarettásdobozokon már szerepeltek a veszélyre figyelmeztető feliratok. Szakértők szerint ezzel megdőlt a dohánygyártók védekezésének eddigi legerősebb alapja, és így számtalan új kártérítési per indulhat.

Magánszemélyek a dohányipar ellen
1954: Az Eva Cooper kontra RJ Reynolds Tobacco Company perben a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy Cooper férjének rákját a cigaretta okozta. Ezek után a dohányipar 300 hasonló pert nyert meg.

1982: Rose Cipollone negyven év dohányzás után, rákosan perelte be a dohányipart. 1984-ben meghalt, de az ügy folytatódott. 1988-ban előkerült egy "A dohányzás motivációja és ösztönzése" című belső tanulmány, amit a Philip Morris kutatóintézete készített, és amiben a cigaretta, mint "nikotinadagoló" szerepelt. Ennek és más hasonló anyagoknak a hatására a bíróság kimondta: bizonyított három dohányipari cég "szövevényes és gyilkos" összeesküvése. Az ítélet nyomán a Liggett csoport 400 ezer dollárt volt köteles fizetni Cipollone özvegyének. Ez volt az első pénzbüntetéssel, illetve kártérítéssel végződő ügy, bár az ítéletet később megváltoztatták.

1994: Diane Castano, egy rákban elhunyt dohányos özvegye indított pert. Az ügyben 60 jogász vett részt. Ugyanebben az évben az első állam, Mississippi is beperelte a dohányipart az egészségügyi költségei miatt. A két ügy, illetve az előkerülő dokumentumok hatására a károsultak újrakezdték az addig reménytelennek tűnő harcot.

1999: Egy san franciscói esküdtszék kötelezte a Philip Morrist, hogy 51 millió dollár kártérítést fizessen Patricia Henley rákbeteg felperesnek. Henley 15 éves korában kezdett dohányozni, amikor még nem voltak figyelmeztető feliratok a cigarettásdobozokon. Egy oregoni bíróság ugyanezt a céget márciusban már 81 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezte. A Philip Morris mindkét esetben fellebbezett.

2000: Amerikában először találták felelősnek a dohányipari cégeket egy olyan ember betegségében, aki már az után kezdett dohányozni, hogy a cigarettásdobozokra kikerültek a dohányzás egészségkárosító hatásaira figyelmeztető feliratok. Az esküdtszék döntése alapján a cégek 20 millió dollár kártérítést kötelesek fizetni a rákbeteg felperes Leslie Whiteleynak.