Megreformálná az ENSZ a békefenntartást

A Kofi Annan által kinevezett, tíz főből álló bizottság szerdán hozta nyilvánosságra jelentését, amely igencsak kritikus a világszervezet elmúlt években végzett békefenntartó tevékenységével szemben. Az 58 oldalas riport rámutat, hogy a tagállamok gyakran "céljukban homályos, ellentmondásos és alulfinanszírozott békefenntartó akciókat indítanak, aztán a háttérből figyelik, ahogyan azok kudarcot vallanak, sőt, néha nem átallanak a nyilvánosság előtt kritizálni őket".

ENSZ-harckocsik Ruandában

A bizottság felállítására azután került sor, hogy rendkívül kritikus ENSZ-riportok jelentek meg a világszervezet ruandai, illetve boszniai misszióiról. Mint ismeretes, Ruandában gyakorlatilag az ENSZ-csapatok szeme láttára mészároltak le csaknem egymilllió embert, a boszniai Srebrenicában pedig szintén a békefenntartók bénultsága játszott közre a muzulmánok tömeges meggyilkolásában.

A bizottság több javaslatot is tett a békefenntartás reformjára. Legfontosabbnak a konfliktusmegelőzést tartották a tagok, és ehhez egy információs és elemzőközpont felállítását javasolták, ami lehetővé tenné az ENSZ számára, hogy ne "csak sodródjon az eseményekkel". A jelentés a New York-i központ modernizációját, megfelelő kommunikációs berendezésekkel és magasan képzett munkatársakkal való ellátását is fontosnak tartja, mert "enélkül az ENSZ-vezetés csak útban van, és képtelen megfelelően reagálni a történésekre".

A Békefenntartó Bizottság A békefenntartó műveleteket koordináló iroda (Department for Peacekeeping Operations) jelenleg mindössze 32 tiszttel rendelkezik, az ő feladatuk a világban szétszórt 28 ezer ENSZ-katona irányítása. A világ negyven országában telepített hétezer rendőr munkáját a főhadiszálláson összesen kilenc rendőrtiszt koordinálja. 1999-ben a békefenntartási költségek másfélmilliárd dollárra rúgtak, ez az összeg 2000-ben várhatóan 2,2 milliárd dollárra nő. A tagállamok jelenleg 2,4 milliárd dollárral tartoznak a békefenntartó irodának. A bizottság vezetője, Lakhdar Brahimi algériai ENSZ-nagykövet egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jelentésben foglaltak teljesítése aligha kerülne többe 100 millió dollárnál. (Az ENSZ-tagállamok éves fegyvervásárlási kiadásai 800 milliárd dollár körül vannak, ez a világ össz-GDP-jének 2,6 százaléka.) (forrás: ENSZ)

A legfontosabb javaslat azonban az, amely lehetővé tenné a békefenntartó erők számára, hogy ne csak önvédelemre használják fegyvereiket - ahogy a jelenlegi szabályok diktálják -, hanem olyan esetekben is, amikor a civil lakosságot fenyegeti veszély. A riport aláhúzza, hogy bár a békefenntartóknak egyenlőként kell kezelniük a konfliktusban álló feleket, egyértelmű agresszió esetén "nem engedhető meg, hogy az ENSZ-csapatok átadják a kezdeményezést támadóiknak". Ugyanakkor a jelentésben az is szerepel, hogy a békefenntartás alapelvei továbbra sem változhatnak, azaz az ENSZ-missziónak a háborúzó felek beleegyezésére kell támaszkodnia, azokat egyenlően kell kezelnie, illetve csakis önvédelemre hasznáhat fegyvert.

A bizottság arra is rámutat, hogy a békefenntartást komolyan megnehezíti, hogy a missziók finanszírozása ad hoc alapon történik. Bár nem tesz javaslatot ENSZ-hadsereg létrehozására, a jelentés szükségesnek látja egy állandó, a tagállamok seregein belüli készenléti erő, illetve tiszti és szakértői csoport felállítását, ami a Biztonsági Tanács döntését követően 30 napon belül bevethető.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztet, hogy a javaslatok nem önmagukban nem vezetnek majd sikerre, ha a tagállamokból hiányzik a politikai akarat a békefenntartó akciók pénzügyi és politikai támogatására. A bizottság vezetője sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, realisztikusan kell kitűzni a célokat és biztosítani kell a szükséges forrásokat: ehhez pedig a tagállamok politikai elszántságára van szükség.

A jelentés valószínűleg a szeptember 6-a és 8-a közt megrendezésre kerülő ENSZ milléniumi találkozó egyik fő témája lesz. A New York-i találkozón a világ 150 állami vezetője lesz jelen, hogy megvitassa az ENSZ szerepét a következő évezredben.