Az európai szociknál az egyenlőség és tolerancia a malter

A múltkori beszélgetésünk során kiveséztük a keresztény értékeket imádó európai néppártot, de utána elgondolkodtam, hogy mi lehet az európai baloldallal. Ők is tömörülnek?

Persze, a legnagyobb csoport az európai szocialistákat és szociáldemokratákat fogja össze. Ők a néppártiakkal és a liberálisokkal együtt az Európai Parlament legrégebbi politikai csoportjait adják. Mind a három csoport 1953-óta működik frakcióként.

1953 óta???? Már akkor is volt Európai Parlament?

Nem egészen. Akkor még ugyanis Közgyűlésnek hívták, és nem is az Európai Unióhoz, hanem annak elődjéhez, az Európai Szén- és Acélközösséghez tartozott. Eredetileg egyébként a képviselők nem frakciók szerint ültek, ahogy most, hanem névsorrendben. Persze rövid idő alatt kiderült, hogy a képviselők áttörik a nemzeti korlátokat és inkább politikai meggyőződésük alapján szervezik meg soraikat. Így döntöttek a szocialisták is.

A múltkor azt mondtad, hogy az Európai Néppártnál a keresztény gondolatvilág az összekötő kapocs. A szocialistáknál mi a malter?

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) legutóbb 2009-ben frissítették az alapdokumentumát, amely szerint célja elősegíteni az Európai Unió alapértékeit, vagyis a szabadságot, az egyenlőséget, a szolidaritást, a toleranciát, az emberi jogok, illetve az alapjogok, valamint a jogrend tiszteletét.

Huhh... Elég általános felsorolás...

Ez valóban így van, de elvégre 28 ország 33 pártjának (a számos társult párt és megfigyelő mellett) kell közös nevezőre jutnia. Egy ilyen alapdokumentum célja pedig az, hogy lefektesse azokat az alapelveket, amelyek szellemében később a párt kifejti tevékenységét.

Az egyenlőség és a szolidaritás azért központi, klasszikus szociáldemokrata értékek. A nemek közti egyenlőség elismerését például olyannyira komolyan veszik a PES-ben, hogy annak különálló – és nagyon aktív – nőtagozata van, a PES Women. De persze a hangsúlyokat az egyes konkrét eseteknél érzékeli az ember.

Mondj egy példát!

Érdekes példa a török EU-csatlakozás kérdése. Alapvetően sem az Európai Szocialisták Pártja, sem az Európai Néppárt nem ellenzi az EU bővítését, ha egy ország teljesíti a belépéshez szükséges kritériumokat. Eltérnek azonban abban, hogy ezt a feltételrendszert hogyan fogalmazzák meg. Az Európai Szocialista Párt elnöke, Paul Nyrup Rasmussen ezen a videón például szinte kérleli a törököket, hogy hozzák meg a csatlakozáshoz szükséges reformokat, hogy fel lehessen őket venni. E közben az emberi jogok védelmét és az egyenlőséget hangsúlyozza. Elmar Brok, néppárti képviselő ugyanakkor az európai közösség alapjaként a keresztény értékeket nevezi meg, és azt emeli ki, hogy mindenkinek, aki csatlakozni akar, ezeket az értékeket (nem a vallást!) kell elfogadnia.

Akkor a legtöbb ügyben együtt szavaznak a néppártiak és a szociálisták az EP-ben is? Hát, nálunk ilyen nincs.

Tényleg sokszor van átfedés a szavazataik között. A votewatch.eu szerint ebben a parlamenti ciklusban az esetek mintegy 70 százalékában egyetértettek, de nem szabad elfelejteni, hogy a szavazást egyrészt egy bonyolult procedúra előzi meg, ahol – például a bizottsági tagokon keresztül – mindenki nyomást gyakorolhat a jelentés végső formájára. Másrészt fontos látni, hogy az olyan, többnyire „ideológiai” alapú vitákban, mint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdések, már sokkal ritkábban, csak az esetek felében ért egyet az EP két legnagyobb frakciója.

Hány szocialista képviselő van az EP-ben?

A 2009-es választásokon a baloldal több mint 50 képviselői helyet veszített el. A frakció az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (röviden S&D) néven alakult újjá, és 184 tagot számlál a jelenlegi 736 fős EP-ben (ez kb. 25 százalék).

Miért buktak ekkorát? Az volt a baj, mint a magyar baloldallal?

A legtöbben azzal magyarázták a baloldal kudarcát, hogy a gazdasági válság miatt egyre nagyobb teret kaptak a szélsőséges ideológiák és egyre népszerűbb a protekcionista gazdaságpolitika, ami inkább a jobboldali pártokat jellemzi. A válság előtérbe hozta a problémákat és általában megfigyelhető volt a jobbra tolódás Európában. Maga Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője is beismerte a választások utáni beszédében, hogy a legtöbb tagállamban „nagyon rosszul szerepeltek” a baloldali, szociáldemokrata pártok. Jelenleg csak öt tagállamban (Ausztria, Görögország, Portugália,  Szlovénia és Spanyolország) van szocialista kormány, két országban (Belgium és Luxemburg) pedig koalíciós partnerek a baloldali pártok.

A magyarországi szocialista frakció is nagyon megfogyatkozott. Míg 2004 és 2009 között kilenc delegált képviselte a magyar baloldalt, jelenleg csak négyen ülnek az EP soraiban. Mind a négy képviselőnek ez a második EP-ciklusa, egyikük az EP kincstárnoka, kettő pedig egy-egy bizottság alelnöki tisztségét is betölti.

Ők mind MSZP-sek?

Igen. Göncz Kinga, Gurmai Zita, Herczog Edit és Tabajdi Csaba mind az MSZP képviselői, de az Európai Szocialista Pártnak (tehát nem a frakciónak!), tagja az MSZDP is Magyarországról. A szociáldemokrata párt azonban még soha nem tudott képviselőt juttatni az EP-be.

És mi a helyzet a szintén szocialista Andor Lászlóval? Róla is mindig azt mondja a tévé, hogy Brüsszelben nyomul. Ő nem képviselő?

Arra jól emlékszel, hogy ő is PES-tag, de Andor László nem az Európai Parlamentben, hanem az Európai Bizottságban dolgozik. Ő a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős európai biztos.

Rajta kívül az Európai Bizottság hat tagja származik a baloldalról, köztük az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton.