Kérdezzen Bokros Lajostól!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Európai Parlament cikkek
-
Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét - Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
Nem azzal kell foglalkozni, ortodox-e vagy sem a jelenlegi, Matolcsy György-féle gazdaságpolitika, elég azt látni, hogy egyszerűen irracionális – mondta november végén Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, bemutatva tízpontos javaslatát a gazdasági összeomlás elkerülésére.
A volt pénzügyminiszter ötletei szerint új költségvetést kell készíteni, be kell vezetni a háromkulcsos (10, 20 és 30 százalékos) szja-t, valamint a kétkulcsos áfát. Bokros megszüntetné a különadókat és az szja-ban a gyerekkedvezményt, de megteremtené az ingatlanadót, emellett egészségügyi és nyugdíjreformot javasol. Tizedik pontja úgy szól: bocsánatot kell kérni a magyar társadalomtól az értelmetlen szenvedésekért. A szakember tudja, mit beszél: 1995-ös stabilizációs csomagjának bevezetése után az ország az akkori bóvliból a befektetésre ajánlott kategóriába került a hitelminősítőknél.
Bokros Lajos már korábbi, október végi nyilatkozatában is „kapkodónak, ésszerűtlennek és szakszerűtlennek” – minősítette a kormány gazdaságpolitikáját. Már akkor megmondta, hogy szerinte a jövő évi költségvetés számos bizonytalan pontot tartalmaz, és megalapozatlanul számol növekedéssel, miközben Magyarországot leminősítés fenyegeti.
Kérdezzen e-mailben Bokros Lajostól!
A volt pénzügyminiszternek szóló kérdéseiket erre a címre várjuk, Bokros Lajos válaszait még decemberben közzé tesszük.
Bokros Brüsszelben
A kormány politikáját a magyarországi demokrácia minőségének javítását és az alkotmányosság erősítését céljának tekintő Szabadság és Reform Intézet kuratóriumi elnökeként is kritizálja. Amióta EP-képviselő, háromszor szólalt fel a magyar Országgyűlésben, nemrég pedig visszautasította, hogy Gyurcsány Ferenc újonnan alakult pártját képviselje Brüsszelben, a Demokratikus Koalíció hiába várta volna tárt karokkal.
Bokros az Európai Parlament plenáris ülésein is hallatja hangját: több hozzászólása volt az euróválság témájában, részt vett a költségvetésről és a magyar alkotmányról szóló vitában, felszólalt a vörösiszap-katasztrófa után, beszélt a közép- és kelet-európai országok gazdaságélénkítéséről és a kisebbségi nyelvek használatáról is. Tagja a Költségvetési Bizottságnak, póttagja a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak.
A 2009-es választáson, az MDF listájáról került be az EP-be, ahol a Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nonföderalista nézeteket valló képviselőcsoportjának tagja lett. Az ECR a Néppártból vált ki, 2009 júniusában alakult meg hivatalosan, tagjainak többségét a brit konzervatívok adják.
Az Origo portréja az elveihez végsőkig hű, kompromisszumképtelen, sértődékeny és öntudatos személyiségnek írja le Bokros Lajost. Egykori munkatársai, a Horn-kormány tagjai a fentiek miatt csapnivaló politikusnak tartják, a 2010-es választások előtt mégis ő volt a második legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor után, igaz, egyben a leginkább elutasított is. Az őt jelölő MDF azonban 2,67 százalékos eredménnyel elhasalt a választások első fordulójában.
Korábban is felmerült Bokros nevével kapcsolatban a miniszterelnök-jelöltség: már az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgása után jelezte, hogy vállalná a posztot. 2009 márciusában az MDF javasolta, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal állítsák Bokrost Gyurcsány Ferenc helyére, ezt azonban nem szavazta meg az országgyűlés. Hetekkel később, Gyurcsány lemondása után az SZDSZ is őt nevezte meg jelöltjének.
Bajusz és szamba
Bokros jelölői a 2010-es kampányban hadba állították vezetőjük komikus karakterért is: 2010. márciusban nagy feltűnést keltett, amikor a Frizbi című bulvárműsorban ellejtett egy tüzes szambát a lelkes, de botlábú férfi táncos tipikus módján.
Az alább is látható, a Bokros Lajos és egy kecske című kép szintén webes mémmé vált a választás előtt. Az MDF-nek az a kampányfilmje is kijátszotta a bajuszkártyát, amelynek első üzenete az volt: „Bokros Lajos nem ért a divathoz”.
Az érthetetlen bajusz jól jött akkor is, amikor Bokros arcmását népművészeti díszítő elemmé nemesítve pólókra szitálták, I love Lajos felirattal. A „Lajos Bokros is my homeboy” nevű Facebook csoport ma már csak 94 tagot számlál, igaz, a hivatalos rajongói csoport kb. négyszer annyit, míg az „Akiket idegesít Bokros Lajos, főleg a bajusza és a szemöldöke” című szerveződés nemes küldetése ellenére mindössze 17 követőt tudott összeszedni.
A válságkezelő
Bokros politikusi kvalitásait ugyan igen, pénzügyi szakemberi tudását azonban soha senki nem kérdőjelezte meg. Pályaíve különböző pénzügyi vezetői posztok sorozatából áll (lásd lenti keretes írásunkat), nem egyszer nemzetközi szervezetek, kormányok tartottak igényt a tudására. A nevével örökre egybeforrt megszorító csomag intézkedéseit is igazolta az utókor, még ha Magyarország „időben és térben legnépszerűtlenebb” politikusává is tette Bokros Lajost, ahogy az az elutasítottságát kifigurázó, Kern András-féle tévéműsor-paródiában elhangzott.
A kijelentés nem volt alaptalan: Bokros negatív rekordját, az 1995. októberben mért 9 százalékos népszerűséget még Gyurcsány Ferenc sem döntötte meg 11 évvel később.
A Bokros-csomag fő feladatai közé tartozott, hogy az export növelésével pályára állítsa a gazdaságot és javítsa a pénzügyi egyensúlyt. Intézkedései közé tartozott a teljesség igénye nélkül: a forint csúszó leértékelése, a felsőoktatás teljes ingyenességének megszüntetése, a GYES-re, családi pótlékra és gyermeknevelési támogatásra jogosultak körének 10 százalékos szűkítése. Megszűnt a fogászati ellátás teljes ingyenessége, csökkentették a gyógyszertámogatást, felemelték a nyugdíjkorhatárt. A reálbérek 11 százalékkal csökkentek.
A legtöbb makrogazdasági mutató már 1996-ban egyértelmű javulást jelzett. Jelentősen csökkent a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés elsődleges egyenlege végre pozitív lett. A gazdaság nőtt, a munkanélküliségi rátát szinten tartották, ugyanakkor jelentősen romlott az életszínvonal, és az infláció elérte az éves 28,2 százalékot.
Ember a csomag mögött
Bokros Lajos hívő református családba született, bár ő már gyerekkorában sem tudott hinni. „De erkölcsi értelemben hatott rám és mindmáig hat ez a családi környezet, beleértve a hívő ember teljes megbecsülését, feltétlen tiszteletét is” – mondta egy 1996-os interjúban.
Ugyanitt így jellemezte gyerekkori önmagát: „mindig büszke voltam a sikereimre, az eredményeimre, szerettem tanulni, versenyezni, nyerni. Például tizenhatszor voltam kitűnő tanuló az általános iskolában, aminek persze önmagában semmi értelme, de mégis. A tanulmányi versenyeket sorra megnyertem a felsőbb osztályosok előtt. Gimnáziumban én javítottam az egész suli földrajzdolgozatait.”
Bokros ellentmondást nem tűrő, sértődékeny, makacs ember hírében áll, kikezdhetetlen elvrendszerrel rendelkezik – ha programját nem viheti végig száz százalékig, akkor teljes hátraarcot csinál. Ez a habitus a kilencvenes években az MSZP-vel való kapcsolatát is meghatározta, hol belépett a pártba, hol megvált párttagságától. Egyéves miniszterségének is viharos véget vetett: a kormányülésen egyik munkatársától kért egy papírt, és arra írta rá lemondó nyilatkozatát. Tíz évig nem is nagyon ment a politika közelébe.
A 2010-es választások előtt, amikor egy interjúban azt kérdezték tőle, miért is kellene szeretnünk Bokros Lajost, ő így válaszolt: „Azért, mert valaki nem a népszerűség-hajhászási versenyben akar föltétlenül szépségdíjas helyezést elérni, hanem a becsületességi, őszinteségi, szakszerűségi, korszerűségi és célszerűségi versenyben.”
Bokros Lajos életútja
- 1954. június 26-án született kisparaszti-kispolgári származású, református családban.
- 1978-ban diplomázott a Marx Károly Egyetemen, 1980-ban közgazdaságtanból doktorált
- 1976-ban egy évet hallgatott a panamai állami egyetemen
- A nyolcvanas években Rikardo Dávid néven publikált szamizdat lapokban
- 1980-tól 1986-ig a Pénzügykutató Intézet munkatársa
- 1987-től 1991-ig a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese, majd ügyvezetője
- 1990-től 1995-ig a Budapesti Értéktőzsde elnöke
- 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség elnöke
- 1991-től 1995-ig a Budapest Bank elnöke
- 1990-ben parlamenti képviselő az MSZP színeiben (két hónap után lemondott, 1991-ben kilépett a pártból)
- 1995. március 1-jétől kerek egy évig – lemondásáig – pénzügyminiszter volt a Horn-kormányban
- 1996-tól a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója
- A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. 2005 decemberétől az egyetem gazdasági irányításáért felelős vezérigazgatója
- 2006-tól az ELTE Gazdasági Tanácsának vezetője
- 2009-ben az MDF színeiben lett EP-képviselő
- 2009-ben, Gyurcsány Ferenc lemondása után merült fel a neve a kormányfői posztra, az SZDSZ és az MDF is támogatta volna
- 2010-ben az MDF miniszterelnök-jelöltje lett, de a párt nem jutott be a parlamentbe
- A Wikipedia szócikke szerint felsőfokon beszél angolul, spanyolul és oroszul, németül középfokon, emellett beszél horvátul és románul, valamint alapfokon ismeri a szlovák nyelvet
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
