Kérdezzen Tabajdi Csabától, az év EP-képviselőjétől

„Orbán Viktornak választania kell: saját büszkeségét vagy Magyarország és a magyar nép érdekeit tartja fontosabbaknak” - írta Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő január 7-i közleményében. Szerinte a kormány „megkapta az utolsó figyelmeztetést azzal, hogy saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is egyértelműen támogatja a Magyarország ellen folytatott európai bizottsági vizsgálatokat”. (Egészen pontosan a Néppárt bízik benne, hogy Orbán Viktor szorosan együttműködik majd a Bizottság vezetésével, hogy biztosítsa a magyar jogszabályok megfelelését az EU-s joggal, és – amennyiben szükséges – módosításokat tegyen.)

Fotó: Ujvári Sándor

A szocialisták EP-delegációvezetője már többször szót emelt az Orbán-kormány intézkedései ellen Brüsszelben, társszerzője volt a magyar médiatörvényt kritizáló, európai parlamenti állásfoglalásnak is tavaly februárban. A Policy Solutions éppen politikai munkája miatt választotta őt a 2011. év magyar EP-képviselőjének (szakpolitikusként a fideszes Gál Kinga részesült az elismerésben).  Tabajdi Csaba egyébként az előző évben is megkapta az év magyar EP-képviselője címet.

Kormánykritika kintről

Tabajdi egy év alatt ötvennégyszer szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, és rendszeresen kritizálja a magyar kormányt.

A magyar EU-elnökség elején kiadott közleményében úgy fogalmazott: „Minden magyar patrióta érdeke, hogy uniós elnökségünk sikerrel záruljon fél év múlva. Az MSZP és európai parlamenti delegációja is ebben érdekelt.” A fél év leteltével azonban úgy összegzett: „A magyar diplomaták, tisztviselők kiváló szakmai helytállásának köszönhető a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, a Duna- illetve a Roma Stratégia elfogadása. Félsiker csupán a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag előre vitele. Egyértelmű kudarc és példa nélküli, hogy az uniós elnökség alatt nem került sor Magyarországon kormányfői találkozóra, elmaradt a Keleti Partnerségi Csúcs.” A magyar miniszterelnök elhíresült sallerosztó beszédére így reagált: "Ebben a házban senkinek nincs joga ahhoz, hogy másokat kioktasson, ahogy ahhoz sem, hogy sallereket és kokikat osztogasson.”

Tabajdi az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról szeptemberben úgy vélekedett: a „súlyos megszorítások megfojtják a növekedést és különösen súlyosan érintik a szerényebb jövedelműeket. A magyar gazdaság versenyképességét szolgáló szerkezeti reformok elmaradtak. A gazdasági növekedés nem indult be. Az átlag alatt keresők jövedelme másfél év óta folyamatosan csökken.” Decemberben sürgette, hogy Magyarország csatlakozzon a pénzügyi unióhoz, az Európai Tanács ülésén az „Orbán-kormány ne játssza el a vonakodó uniós tag szerepét”. Ugyanabban a hónapban egy interjúban az EU-t illetően optimistán úgy fogalmazott, „az Unió jövője sokkal stabilabb annál, mint amilyennek látszik. (...) remélem, a piacok lassan megnyugszanak, az eurózóna nem fog felbomlani. Az EU megerősödve, megújulva fog kilábalni ebből a válságból, amely sajnos eltart még néhány évig.”

A méhészettől a visegrádi együttműködésig

Fotó: Kovács Attila

Tabajdi Csaba, aki a hetvenes évek óta foglalkozik külügyekkel – kulturális attasé volt Moszkvában – magyar léptékkel mérve veterán az EU-s politikában: második ciklusát tölti Brüsszelben és a csatlakozást megelőző magyar diplomáciai munkának is aktív résztvevője volt. 1994-től tagja volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe és a Nyugat-európai Unió Közgyűlésébe delegált magyar küldöttségnek. Az EU-csatlakozás előtti két évben az Európai Integrációs Bizottság elnökeként tevékenykedett. Vezetésével alakult újra az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupja (frakcióközi munkacsoportja), amelynek 2004-2009 között elnöke volt, a jelenleg pedig alelnöke.

Brüsszeli szakpolitikusként mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel, környezetvédelemmel, közegészségüggyel és élelmiszerbiztonsággal foglalkozik. Szakterületei közé tartozik a kisebbségvédelem is: a Roma Stratégiába szerinte általános kisebbségi jogi alapelveket kellene belefoglalni, így például azokat, hogy "az integráció elősegítésében a többségi társadalom felelőssége a nagyobb", vagy hogy "az integrációt kényszerasszimiláció nélkül kell végrehajtani, tiszteletben tartva a kisebbséghez tartozó személyek kettős vagy többes identitásának létezését".

A szocialisták delegációvezetője foglalkozik a Kárpát-medencei magyar kisebbség helyzetével is, de ebben a kérdésben már van tere a politikai csatározásnak is. 2011 februárjában, az RMDSZ kongresszusa után bőszen védte a pártot a szerinte "arrogánsan kioktató" Fidesztől, mondván, ez a fajta "tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban". Korábban Tőkés Lászlóval keveredett kisebbfajta nyilatkozatháborúba a szerbiai kisebbségi politika megítélésével kapcsolatban - egyébként Tőkés még csípős válaszában is elismerte Tabajdi kisebbségvédelmi szolgálatait.

Tabajdi az utóbbi időben lelkesen vetette bele magát a méhészet kérdéseibe is, szem előtt tartva Albert Einstein mondását, miszerint ha kihalnak a méhek, négy év múlva az emberiség is kipusztul. Novemberben az Európai Parlamenti elfogadta jelentését a méhészet helyzetéről és a közelmúltban tapasztalható méhpusztulások lehetséges okairól. Kutatásai szerint a legsúlyosabb problémát a méhek külső élősködője, egy bizonyos atka jelenti, amelyre nincs igazán hatékony ellenszer az állatgyógyászatban. A méhpusztulásokért okolható a túlzottan toxikus növényvédőszerek széleskörű alkalmazása is - derült ki a jelentésből.

Kiemelten foglalkozik a kohéziós politikával és a közös agrárpolitikával, amelyet az uniós költségvetés magyar szempontból legfontosabb tételeinek tart. 2004 óta szervezi az új tagállamok együttműködését Duna-Balti Együttműködés néven (korábban Visegrád+ Fórum).

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!