Magyarország problémás, Budapest szép és menő

Járt már Budapesten?

Többször is, központi hely Európában, ráadásul az Európa Tanács ifjúsági központjában több szemináriumon is részt vettem, ahogy sok zöld rendezvényen is. Szeretem a várost, szép és menő.

Fotó: Bődey János

Az, hogy a várt 100 ezer szavazat negyede jött végül össze az előválasztáson, melyen sokak meglepetésére csúcsjelöltté választották, nem von le a győzelme értékéből?

Nem volt hivatalos célszámunk, de persze a 23 ezer kevesebb volt, mint amire számítottunk. De más oldalról közelítve meg a dolgot, kipróbáltunk egy új módszert, amiről sokan azt sem tudták eredetileg, hogy micsoda. Ebből az szempontból jó kísérlet volt, ami nagy sajtót kapott, sikerült a jelöltjeinket ismertebbé tennünk.

Még csak 32 éves, így nagyon fiatal.

Nem nagyon, csak fiatal.

Fiatal, ami előny, de hátrány is lehet a politikában. A legutóbb három idősebb férfival vitázott, akiket a pártjuk szintén az Európai Bizottság elnökségére jelölt. Nem szeppent meg, amikor kiállt vitázni velük?

Egyáltalán nem, hiába tapasztaltak, rengeteg rossz döntést is hoztak. Itt az ideje, hogy új elképzeléseknek és a fiatalok tapasztalatainak is teret adjunk. Nincs arról szó, hogy nekem egyáltalán nem lenne tapasztalatom, 13 éves korom óta vagyok kapcsolatban a politikával, persze sok ideig parlamenten kívül, aktivistaként, amit a társadalom nagyon értékes részének tartok. És persze a korom segít abban is, hogy kitűnjek az idős férfiak közül.

Tehát úgy érzi, hogy aktivista és politikusi tapasztalatával készen áll a feladatra, hogy felelősségteljes döntéseket hozzon a bankunióról vagy más gazdasági kérdésekről?

Teljes mértékben készen állok.

Feltételezem, hogy a szakkérdésekben kikérné szakértők véleményt. Kiknek a tanácsában bízik?

Mindenki kikéri szakértők véleményét, ez nem kortól függ. Fontosnak tartom, hogy ne csak azokra figyeljünk oda, akikkel egyetértünk, hanem azokra is, akik más álláspontot képviselnek. Más kérdés, hogy vannak határok, nehéz lenne például olyasvalakinek a tanácsára hallgatni, aki szerint a klímaváltozás kitaláció.

Fotó: Bődey János

Követte a magyar választásokat?

Nem minden részletében, de annak örülök, hogy a zöldek bejutottak, mégpedig jó eredménnyel, ami az európai választások előtt nagyon biztató. A végeredménnyel ezen kívül nem vagyok elégedett, világos, hogy a választási rendszert úgy alkották meg, hogy ehhez az eredményhez vezessen, ráadásul a Jobbik is bejutott. (Összehasonlításként szeptemberben a német választók 41,5 százaléka szavazott CDU/CSU listájára, ami még a feles többséghez sem volt elég a Bundestagban.)

Milyennek tartja a Jobbikot a többi európai szélsőjobboldali párthoz képest?

A szélsőséges pártok között is a legszélsőségesebbekhez tartozik, teljes mértékben ellenzik a kisebbségek és bevándorlók jogait, próbálják aláásni a demokratikus döntéshozatalt.

Ha már összehasonlításoknál tartunk, az LMP miben különbözik a többi európai zöldpárttól?

Teljesen normális zöldek. A választás miatt nagyon sok helyen járok Európában, és nagyszerű látni, hogy a zöldek mindenhol egységesen kiállnak nemcsak a környezetvédelem mellett, hanem például a nők, kisebbségek jogaiért is. Ez a legnagyobb előnyünk: a többi frakción belül óriási különbségek vannak, vannak konzervatív pártok, akik a melegházasságot sem ellenzik, mások még az abortuszt is.

Ehhez képest éppen Magyarországon mintha nem lenne teljes az egység: gondolom, hallott arról, hogy a Párbeszéd Magyarországért kilépett az LMP-ből. Ehhez mit szólt?

Természetesen hallottunk róla, de nem követtem minden részletet, ezért nem szeretném értékelni a helyzetet. Persze mindig jobb együtt küzdeni, de az LMP teljes mellszélességgel kiáll a programunk mellett, és ugyanazokért a zöld célokért harcolnak, mint mindenki más, ebben nem látok semmilyen különbséget.

Mit gondol a paksi atomerőmű bővítéséről?

Mi, zöldek ellenezzük az atomenergiát, mert nem biztonságos és nagyon drága, ezért nem jó döntés ebbe fektetni. Ezt az erőművet önök még vagy 50 évig fogják használni, pedig ha később több megújuló energiaforrást szeretnének használni, a többi forrásnak minél rugalmasabbnak kell lennie. Ez az atomenergiára nem igaz, így nem kompatibilis a megújulókkal.

Fotó: Bődey János

Magyarországon mégsem ez keltett felháborodást, sokkal inkább az oroszokkal kötött átláthatatlan szerződés.

Meglepőnek tartom, hogy a magyar kormány ilyen függő helyzetbe hozza saját magát Oroszországtól, épp akkor engedik a Roszatomot bevásárolni magát a magyar energiaellátásba, amikor az lenne a fontos, hogy minél inkább csökkenjen ez a függés. Én semmiképpen nem hoztam volna ilyen döntést.

Ön szerint az EU válasza hatékony reakció az ukrán helyzetre? Komolyan veszi Putyin a szankciókat?

Fontos volt erőteljesen jelezni Oroszországnak, hogy nem fogadjuk el a nemzetközi jog megsértését, ezért vezettünk be szankciókat. Arra kell törekednünk, hogy békés megoldást találjunk, hogy ne fussunk bele egy hidegháborús retorikába. Azt pedig nehéz megmondani, hogy Putyin mit gondol. Az orosz gazdaság mindenesetre mélyrepülésben van, ezt Putyin sem hagyhatja figyelmen kívül, a szankcióknak igenis van hatása.

Kelet-Németországban, egy szocialista országban született a szovjet blokkban. Ez jelent önnek valamit, vagy csak egy érdekes tény a Wikipedia-oldalán? Mennyire fontos ma Németországban a Kelet és Nyugat közti különbség?

Több mint 20 évvel a német újraegyesítés után még mindig vannak különbségek, például az emberek gondolkodásmódjában. De ez csak az egyik választóvonal: a fiatalok egész Európában máshogy gondolkoznak, mint az idősek, mert mi már belenőttünk az egyesült Európába. Más a nézőpontunk: gyakorlatiasan vesszük végig, hogy milyen Európát szeretnénk, és nem az köt le minket, hogy az EU-val végre létrejött a béke a kontinensen.

Az, hogy én eredetileg keletnémet vagyok, Nyugaton sokaknak csak egy érdekesség, de Keleten van, akinek többet jelent. Még Németországban sincs olyan sok keleti politikusunk, persze ott a kancellár.

A zöldek egyik központi kampánytémája a bevándorlás. Milyen konkrét változásokat szeretnének elérni?

Rengeteg dolgot kell tennünk, botrányos, ami jelenleg folyik. Sorra halnak meg a migránsok a Földközi tengerben, mi pedig mit teszünk? Még több falat húzunk fel. A mostani rendszerben csak Európában lehet menedékjogot kérni az EU-ba, ezért próbálnak annyian átkelni a tengeren. El kell érni, hogy már a határon is be lehessen adni kérelmet, vagy humanitárius vízumot lehetne kibocsátani.

A menedékkérők elhelyezését is meg kell reformálni, a jelenlegi szabályozás sem a menekülteknek, sem a tagállamoknak nem jó. Közben sokszor mi magunk vagyunk az oka, hogy sokan menekülni kényszerülnek: fegyvereket küldünk háborús övezetekbe, vagy a mezőgazdasági és halászati szabályaink miatt lesznek munkanélküliek máshol az emberek.

Gondolja, hogy ezeknek az elképzeléseknek jelentős támogatottsága van Európa-szerte?

Igen, sok embert felháborít, hogy Európába tartó emberek halnak meg a tengerben. A menekülttáboroknak sem csak ellenzői vannak, hanem olyanok is, akik mondjuk önkéntesként segítik a menekülteket. A vezetőknek a problémák ismétlése helyett ezeket az embereket kellene támogatnia és elismernie.

Fotó: Bődey János

2013 nyarán a magyar országgyűlés bevezette a menekültügyi őrizetet. Ennek elődjével, az idegenrendészeti őrizettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és az Európai Bizottság kritikája miatt kellett felhagyniuk. A probléma megoldása helyett gyakorlatilag csak átnevezték a korábbi rendszert, őrizetbe veszik a menedékkérőket, hogy visszarettentsék a beutazó migránsokat. Ennek fényében is azt gondolja, hogy az Európai Parlament képes hatékonyan befolyásolni a tagállamokat a saját akaratuk ellenére is?

Igen, ahogy más kérdésekben is sikerült, miután eldöntöttük, hogy szigorúak leszünk.

Például miben?

A túlzottdeficit-eljárásban és más kötelezettségszegési eljárásokban. Az EU-nak vannak konkrét menekültügyi törvényei, csak be kéne tartatni őket. A sajtószabadság, amivel kapcsolatban szintén vannak Magyarországgal problémáink, összetettebb kérdés, egy általános szabályt nehezebb betartatni, mint egy konkrét törvényt.

Mi mással „van problémájuk” Magyarországon?

Az ország a figyelem középpontjába került például a kisebbségi jogok, a választási törvény és a sajtószabadság kérdése miatt, illetve a szakterületem, a bevándorlás kezelése miatt is, utóbbiban nem Magyarország az egyetlen problémás tagország.

Üzen valamit a magyar választóknak?

Szavazzanak a zöldekre!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!