A francia szélsőjobb elvitte a showt

FRANCIAORSZÁG: MARINE LE PEN TAROLT

Az este talán legnagyobb drámájának helyszíne Franciaország, ahol a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék fölötti eredményével és 22 mandátumával fölényesen győzött.

A francia miniszterelnök szerint a Nemzeti Front előretörése egy földrengés, a néppárti vezér is szomorú és szégyenli, hogy az ország ezt az arcát mutatta a világnak. Azért bíznak abban, hogy ez nem jelenti az ország szélsőséges irányba fordulását. A győztes Nemzeti Front közleményt adott ki, amiben arról beszélt, hogy a belügyminiszter irányításával csaltak, az emberek rossz szavazólapokat kaptak, aminek a célja az előretörésük megállítása volt. Az NF új francia nemzetgyűlést is akar. 

A győztes párt három képviselője az elmúlt öt évben nagyjából minden olyan közös európai kezdeményezést vétózni próbált, ami a francia, és úgy általában a nemzeti hatásköröket gyengítette volna. Nem akarták, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az európai költségvetés a korábbinál nagyobb legyen, bajuk volt a közös agárpolitikával (aminek egyébként Franciaország az egyik legnagyobb haszonélvezője), ellenezték, hogy az EU a szegény országok fejlesztésére költsön és nem értettek egyet azzal, hogy az Európai Bizottságnak nagyobb beleszólása legyen a nemzetállami költségvetési szigor betartatásában. Nem akarták, hogy az EU az USA-val szabad kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon, és azt sem, hogy az uniónak saját diplomáciai szolgálata legyen.

Viszont kiálltak például az atomenergia mellett, és támogatták a génmanipulált élelmiszerek termesztésének korlátozását is. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy mindent elleneztek, ami Brüsszelt erősítette volna, és mindent támogattak, ami a nemzetállamok szuverenitásának megőrzéséről szólt. Feltehetően ezt a stratégiát a jócskán felduzzadt frakcióval is képviselni fogják az új EP-ben.

	2009-es eredmény  részvétel: 40,63 %  (összesen 74 mandátum)	2014-es EREDMÉNY (összesen 74 mandátum)
Népi Mozgalom Uniója (UMP) (Európai Néppárt)	27,88 % / 30 mandátum	21,00 % / 18 mandátum
Szocialista Párt (PS) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)	16,48 % / 14 mandátum	14,50 % / 12 mandátum
Zöldek (EE) (Zöldek/Európai Szabad Szövetség)	8,87 % / 15 mandátum	9,40 % /  8 mandátum
Demokratikus Mozgalom (MD) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért)	8,46 % / 6 mandátum	10,3 % /  8 mandátum
Baloldali Front (FG) (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal)	6,48 % / 5 mandátum	6,50 % /  5 mandátum
Nemzeti Front (FN) (-)	6,34 % / 3 mandátum	25,4 % / 22 mandátum

BELGIUM A NACIONALISTA FLAMANDOKÉ

Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb a mandátumot a vasárnap éjfél után közzétett nem hivatalos eredmények szerint. 

Belgium 21 EP-képviselője közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselőt választhatnak. Az N-VA az összes voks 18,4 százalékát kapta, ezzel négy mandátumot szerez, 3-3 képviselője les Strasbourgban a flamand kereszténydemokratáknak, a vallon liberálisoknak és a vallon Szocialista Pártnak (PS) is.

Flandriában a nacionalisták és a kereszténydemokraták mellett a Flamand Liberálisok és Demokraták szerezhetnek még két mandátumot. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a), a flamand zöldek, és a szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) egy-egy politikusa. A franciaajkú közösség a PS és a liberális Reformer Mozgalom (MR) három-három politikusa mellett a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH) és az Ecolo vallon zöldpárt egy-egy jelöltjét juttatta mandátumhoz.

Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára a részvétel kötelező. A részvétel Belgiumban 90 százalékos volt, igaz, itt kötelező a szavazás. (A győztest ugyan már tudjuk, de a részletes adatok csak később frissülnek be.)

	2009-es eredmény (összesen 22 mandátum)	2014-es EREDMÉNY (összesen 21 mandátum)
Kereszténydemokrata és Flamand (Európai Néppárt) FLAMAND	14,43% / 3 mandátum	% / mandátum
Flamand Liberálisok és Demokraták Pártja (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) FLAMAND	12,75% / 3 mandátum	% / mandátum
Szocialista Párt (Európai Szocialisták Pártja) VALLON	10,88% / 3 mandátum	% / mandátum
Flamand Érdek (-) FLAMAND	9,85% / 2 mandátum	% / mandátum
Reform Mozgalom (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) VALLON	9,74% / 2 mandátum	% / mandátum
Ecolo (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) VALLON	8,55% / 2 mandátum	% / mandátum
Szocialista Párt - Mások (Európai Szocialisták Pártja) FLAMAND	8,21% / 2 mandátum	% / mandátum
Új Flamand Szövetség (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND	6,13% / 1 mandátum	18,4 % / 12 mandátum
Humanista Demokratikus Közép (Európai Néppárt) VALLON	4,99% / 1 mandátum	% / mandátum
Zöld! (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) FLAMAND	4,9% / 1 mandátum	% / mandátum
Dedecker-lista (Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége) FLAMAND	4,51% / 1 mandátum	-
Belga Munkapárt (Egységes Európai Baloldal) VALLON	-	% / mandátum
Keresztényszocialista Párt (Európai Néppárt) NÉMET	0,19% / 1 mandátum	% / mandátum

LUXEMBURG – A NAGY KÉRDÉS MÉG KÉRDÉS

Nem változtak az erőviszonyok Luxemburgban az elmúlt öt évben, az Európia Néppárthoz tartozó Keresztényszociális Néppárt kapta a szavazatok 37,65 százalékát, ezzel három mandátumot szerzett. 

Velük szemben óriási visszaesést könyvelhettek el a szocialisták, akik ugyan öt éve és most is egy képviselőt küldhettek Brüsszelbe, de ezt az eredményt akkor másodikként érték el 20 százalékot közelítő eredményükkel. Most a 12 százalékos szavazatarány sem jött össze, ezzel pedig a legkisebb támogatottsággal szereztek maguknak helyet. A második helyre 15 százalékkal a zöldek robbantak be, de ezzel ők is gyengébben teljesítettek, mint 2009-ben. A liberálisok most is harmadikok lettek. A három euroszkeptikus párt (az ADR-ben, a PID és a KPL) támogatottsága ugyan nem nevezhető elenyészőnek, ők erősödtek a korábbi eredményeikhez képest, de ezt a támogatottságot nem tudták európai mandátumra váltani.  

A luxemburgi részvételi arány 90 százalék volt, mondjuk ez csak úgy jött össze, hogy a törpeállamban kötelező a részvétel. Igaz, a résztvevők 10 százaléka 2009-ben érvénytelen szavazatot adott le, és nyilván most is voltak a választáson megjelentek között döntésképtelenek. 

	2009-es eredmény  részvétel: 90,76 % (összesen 6 mandátum)	2014-es EREDMÉNY (összesen 6 mandátum)
Keresztényszociális Néppárt (Európai Néppárt)	31,36 % / 3 mandátum	37,65 % / 3 mandátum
Szocialista Munkáspárt (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége)	19,48 % / 1 mandátum	11,75 % / 1 mandátum
Demokrata Párt (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért)	18,66 % / 1 mandátum	14,77 % / 1 mandátum
Zöldek (Zöldek/Európai Szabad Szövetség)	16,83 % / 1 mandátum	15,01 % / 1 mandátum

Az igazi kérdés most az, hogy vajon Jean-Claude Juncker volt miniszterelnök lesz-e az Európai Bizottság új elnöke, és hogy a liberális Charles Goerens vagy a zöld Claude Turmes lesz-e az új luxemburgi EU-biztos. 

Juncker, aki egy évtizeden át vezette a pénzügyminiszterekből álló, a közös valuta politikájának meghatározásáért felelős eurócsoportot, máig elsöprő népszerűséget tudhat magáénak, így az is elképzelhető, hogy Brüsszelből újra esélyes luxemburgi miniszterelnökjelöltként térne vissza.