Hella
16 °C
28 °C

Pénteken szavaznak az Európai Bizottság elnökéről

2014.06.26. 09:36
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki belgiumi tanácskozásán a tervezett napirend szerint több évre előre tekintve kitűzik az EU fő stratégiai irányait, áttekintik az ukrajnai helyzetet, aláírják a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával - valamint az ugyanilyen jellegű megállapodás még alá nem írt részét Ukrajnával -, végül pedig javaslatot tesznek az Európai Bizottság elnökének a személyére.

Amennyire a tartalom szempontjából nagyon fajsúlyosnak, szervezési szempontból legalább ugyanennyire rendhagyónak ígérkezik ez a mostani EU-csúcs – írja az MTI. A résztvevők csütörtök délután ezúttal nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben gyűlnek össze, ahol ünnepélyesen megemlékeznek a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról. Ebben a nyugat-belgiumi kisvárosban - amelynek német neve Ypern - és annak környékén súlyos csaták voltak, és ott került sor a mustárgáz első katonai célú alkalmazására 1917-ben a német hadsereg részéről. 

Grúzia, Moldova, Ukrajna

Az EU-országok állam- és kormányfői Ypres-ben vacsoráznak, és ott kötetlen jellegű eszmecserén számos vonatkozásban tekintik át az elkövetkező évek stratégiai jelentőségű uniós teendőit.

Brüsszelben az Európai Tanácsnak otthont adó Justus Lipsius épületben csak péntek délelőtt gyűlnek össze, ahol először aláírják a kidolgozott magállapodásokat a keleti partnerségi programban érintett, három említett országgal. A társulási megállapodások része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Ukrajnával korábban csak a megállapodásoknak a szabadkereskedelmi részen kívül eső részét írták alá, és most ezt pótolják, míg Grúziával és Moldovával egyszerre írják alá az egész megállapodás-csomagot.

Ezután az EU-csúcs résztvevői vitát folytatnak a gazdasági növekedést, a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést elősegítő intézkedésekről, valamint hivatalosan is lezárják az európai szemeszternek nevezett idei konzultációfolyamatot, amely a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását célozza. A tagállami vezetők áttekintik az elkövetkező évekre nézve a bel- és igazságügyi együttműködés fő irányait, a 2030-ig szóló éghajlatpolitika végrehajtását, az energiapolitikai keretterveket, illetve az európai energiabiztonság javítása érdekében adódó sürgős teendőket.

Minősített többség lesz, nem konszenzus

A pénteki munkaebéd alatt az állam-, illetve kormányfők megvitatják az ukrajnai helyzetet. A dolgok pillanatnyi állása szerint aznapig érvényes az először Petro Porosenko ukrán elnök által, majd később a kelet-ukrajnai szakadárok által is meghirdetett tűzszünet. Hogy az uniós vezetők milyen közös következtetésekre jutnak Ukrajna megsegítését, illetve az orosz magatartással szembeni fellépést illetően, erősen függ az elkövetkező két nap fejleményeitől.

Pénteken az EU-csúcsok nem ritkán kora délután már be is szoktak fejeződni. Erre most nincs garancia, hiszen a vezetőknek döntést kell hozniuk arról, hogy kit jelöljenek az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - élére. 

A javaslattétel joga a tagállami vezetőké, a döntést azonban az Európai Parlamentnek (EP) kell majd meghoznia. A kérdésre diplomaták előzetes vélekedése szerint alighanem úgy lehet majd megoldást találni, hogy a Lisszaboni Szerződés nem teljes konszenzust, hanem csupán minősített többséget ír elő a jelöltállításhoz. Sokan így azt valószínűsítik, hogy Junckert minősített többséggel megszavazzák majd. Az már egy következő kérdés - teszik hozzá többen -, hogy milyen következményekkel jár majd az EU további működésére nézve, ha most első ízben nem a tagországi vezetők teljes körű egyetértésével jelölnek európai bizottsági elnököt.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.