Az EU társulási egyezményt köt a Moldovával

A Moldovai Köztársaság európai uniós társulásáról tartott vitát csütörtök reggel az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben. A képviselők nagy többsége (529 képviselő) a vita végén támogatta, hogy az EU társulási egyezmény kössön a szovjet utódállammal.

A téma felelőse az EP-ben, Petras Austrevicius arról beszélt, hogy a jövő mindig is Európa felé vezette Moldovát, amely része az európai kultúrának, a társulás történelmi fordulópont, amelyet az ország megérdemel. A litván liberális politikus úgy vélte, hogy Moldova társulásával Európa stabilabbá és gazdagabbá válik, és ez mindenkinek érdeke a térségben. Austrevicius hozzátette, hogy ezzel ugyanakkor láthatóan nem mindenki ért egyet; aggasztó Oroszország fellépése a Keleti Partnerség aláásása érdekében. Moldova társulása nem fenyegeti az orosz gazdasági érdekeket - szögezte le a jelentéstevő.

A szociáldemokrata frakció nevében beszélő EP-képviselő a moldovai társadalom bevonását szorgalmazta a társulási folyamatba, s ugyancsak közölte: az nem Oroszország ellen irányul, hosszú távon ugyanis a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelem megteremtése a cél.

A radikális baloldal szószólója ugyanakkor azt kifogásolta, hogy szerinte a moldovai közvélemény nem kapott lehetőséget a társulás megvitatására, minden a felső, politikai szinteken dőlt el, az uniót pedig pártérdekek érdekében használják fel Moldovában. A politikus szerint bármilyen kormányt válasszanak is a Dnyeszter menti terület helyzetét rendezni kell. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Bukarestben is fel-felbukkannak a Románia és Moldova egyesítésére irányuló ambíciók.

A magyar képviselők közül, a Fidesz-KDNP listájáról az EP-be jutott Tőkés László szólt hozzá a moldovai társulásról szóló vitához, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a kisebbségek, például a moldovai gagauzok és a krími tatárok számára is az egyesült Európa jelentheti a megoldást, ezért arra kérte az EP-t, hogy szavazza meg a társulási egyezményt.