Vajszívű lenne az EU a brit pénzügyi szolgáltatókkal

Szombati brit sajtóértesülés szerint az Európai Unió hajlandó lenne különleges státust biztosítani a londoni City pénzügyi központjának a brit EU-tagság megszűnése után. A The Guardian című baloldali brit napilap birtokába jutott nem nyilvános feljegyzések szerint erről beszélt Michel Barnier, aki a kilépési feltételekről tárgyaló munkacsoportot vezeti (az egyeztetés majd akkor indul, ha a britek – a tervek szerint március végéig – beadják a kilépési kérelmüket).

Michel Barnier európai parlamenti képviselőknek a héten azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás megingásának elkerülésére „nagyon specifikus ” különtárgyalásokra lesz szükség, és különleges kapcsolatrendszer kell majd a City pénzügyi szolgáltatóival.

A lap szerint Michel Barnier e kijelentései jelzik a brüsszeli szakpolitikai döntéshozók aggodalmait arról, milyen káros következményekkel járna az európai pénzügyi szektorban a legnagyobb európai szolgáltatási központ „leválasztása ” az EU-ról.

A lehetséges károkra a minap a Bank of England kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: megítélése szerint a brexit ma már nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint az Egyesült Királyságéra. A brit jegybank vezetője szerint az EU-nak nagyon gondosan át kell gondolnia, hogy „a jelenlegi helyzetből pontosan hova akar eljutni” a Cityvel fenntartott kapcsolatrendszerben,mert  az európai fedezeti és devizapiaci tranzakciók háromnegyedét, a hitelpiaci ügyletek és az értékpapír-forgalom felét a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora bonyolítja le.

Hasonlóan érvelt az EUrologusnak a brit nagykövet az ellen, hogy például Párizs vagy Frankfurt megpróbálja átvenni a City szerepét, de természetes, hogy a britek minden érvvel védik a saját a helyzetüket és éppen a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül szorongathatja meg az EU igazán Londont, hogy kedvező feltételeket harcolhasson ki magának a brexithez.

A britek a kiszivárgott tervek alapján megadnák a már ott dolgozó uniós állampolgároknak a jogot a maradáshoz, ha ez kölcsönös lenne, de korlátoznák, ki jöhet hozzájuk a kilépés után. Az Európai Bizottság folyamatosan hangoztatott nyilvános álláspontja szerint ha így tesznek, az EU-tagság megszűnésével együtt az egységes belső piacról is kivonulnak, emiatt pedig a City bankjai is búcsúzhatnak az európai szolgáltatásnyújtási jogaiktól. Ezek elvesztése londoni pénzügyi elemzők szerint a Citynek is nagyon fájna.

Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről modellszámításokkal. A legrosszabb forgatókönyvben a City EU-piachoz kötődő üzleti aktivitása akár felére zuhanhata, 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva Londonban.

A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy leléphetnek a City pénzügyi szolgáltatási cégei, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázzák, a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mert a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.

(MTI)