Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

Jogi személyiséget adhat az EU a robotoknak?

2017.02.16. 09:31
Az Európai Parlamentben a robotokra kér szabályokat. A téma EP-s felelőse szerint foglalkozni kell azzal, például kár esetén kit terheljen felelősség.

Akkor most tényleg szabályozzák a robotokat?

Nem. Az EP csak állásfoglalásról szavaz, azaz amit elfogadnak, az nem rögtön kötelező jogszabály. Ilyet csak az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság javasolhat utána az EP-nek és a tagállamoknak is meg kell szavaznia. Az EP mostani állásfoglalása gyakorlatilag csak egy nem kötelező erejú kérés- és ötletbörze a Bizottságnak.

A robotok, köztük a gyógyszergyárakban, mezőgazdaságban alkalmazott önálló gépek, intelligens autók vagy a drónok egyre inkább a napi életünk részévé váltak. Az Európai Parlament ma szavaz arról a jelentésről, amely a robotok átfogó jogi szabályozását kéri a Bizottságtól. A javaslatok egyike, hogy egyfajta „e-személyiséget” adnának a robotoknak, így felelőssé tehessék őket, ha sérülést okoznak valakinek.

Mady Delvaux szocialista luxemburgi képviselő, a téma felelőse elmondta, hogy a robotika célja nem az, emberek helyettesítése, hanem az, hogy együtt dolgozzanak velük és megkönnyítsék a munkájukat.

Pontosan milyen robotokat érintene a szabályozás? Tudna néhány példát adni nekünk?

Olyan gépeknek tekintjük a robotokat, amelyeket különböző, egymással kommunikáló érzékelőkkel szerelnek fel, így képesek az adatok gyűjtésére és feldolgozására. A robotok következő generációi egyre inkább képesek lesznek az önálló tanulásra is. A  legjelentősebbek most az önmagukat vezérlő autók. De itt vannak még a drónok, az ipari, mezőgazdasági, vagy szolgáltató robotok, a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.

A jelentésében felveti azt a lehetőséget, hogy a robotok jogi státuszt, egyfajta jogi személyiséget kapjanak. Mit jelentene ez a gyakorlatban?

Amikor egyre több lesz az önálló tanulásra képes robot, szükségünk lesz különböző megoldásokra, amelyeknek a tanulmányozását és előkészítését kérjük a Bizottságtól. Az egyik lehetőség, hogy egyfajta „e-személyiséget” adunk a robotoknak a biztonság kedvéért, ahogyan a cégek esetében ez már működik, de ez nem a közeljövőben lesz aktuális. Először azon kell dolgoznunk, hogy egy jogi keretet alakítsunk ki azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek most elérhetőek, vagy a következő 10-15 évben piacra kerülnek.

Addig is, kinek kellene vállalnia a felelősséget, ha kárt okoznak? A tulajdonosnak, a gyártónak, a tervezőnek, vagy éppen a programozónak?

Itt két lehetőségünk van. A szigorúan értelmezett felelősség alapelve szerint a gyártó a felelős, mert ő van a legfontosabb pozícióban ahhoz, hogy korlátozza a károkozás lehetőségét. Természetesen hiba esetén ő számon kérheti a beszállítóit. A másik lehetőség a kockázatelemzés különböző tesztekkel, károkozáskoe pedig a felelősség megoszlik az érintettek között. A kötelező biztosítás megkötését is javasoljuk, legalább a nagyobb robotokra.

A jelentésben említette, hogy a segítségre szoruló emberek számos esetben elkezdenek kötődni az őket ápoló robotokhoz, ami problémát jelenthet.

Mindig világossá kell tennünk, hogy a robot nem emberi lény és soha nem is lesz az. Mutathat, de nem érezhet empátiát. Nem akarunk olyan, Japánban népszerű robotokat, amelyek úgy néznek ki, mint az emberek. A javaslatunk tartalmazza, hogy nem szabad érzelmileg függővé tenniük az embereket. Függhetnek tőlük fizikailag, de sosem szabad azt gondolniuk, hogy a robot szeretheti őket, vagy haragudhat rájuk.

Miért sürgető az ügy és miért vállal a Parlament vezető szerepet ezen a téren?

Végre először közös európai alapelveket és jogi keretrendszert alakítanánk ki egy területen, mielőtt a tagállamok elfogadják a saját különböző jogszabályaikat. A sztenderdek kialakítása szintén nagyon fontos, hiszen Európa vezető helyen áll a robotok gyártásában, de ha meg is akarjuk tartani ezt, akkor közös európai ipari szabályokra van szükségünk. A felelősség tekintetében pedig garantálnunk kell a fogyasztóknak, hogy kár esetén biztosítás védi őket. A robotok nem működnek adatcsere nélkül, így az is kérdés, hogy ki kap hozzáférést ezekhez az adatokhoz.

Azoknak, akik félnek, hogy a munkájukat átveszik a robotok, sokszor azt mondják, hogy ez a terület éppen hogy új munkahelyeket teremt. Ugyanakkor a robotika inkább a magasan képzetteknek adhat munkát, és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket, ami problémát jelenthet.

Ez a társadalmunk és az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb kihívása. Nem tudjuk megjósolni, hogy mi fog történni. Úgy gondolom, hogy mindig lesz munka az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők számára. A robotok nem helyettesítik az embereket, együtt dolgoznak velük. Arra kérjük a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a robotok. Ez jól jöhet a nehezebb munkák esetén, például amikor nehezet kell emelni, vagy veszélyes maga a munka. Meg kell vizsgálnunk a folyamatokat, hogy felkészüljünk a jövőbeni eseményekre.

(Európai Parlament sajtószolgálata)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.