Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jogi személyiséget adhat az EU a robotoknak?

2017.02.16. 09:31
Az Európai Parlamentben a robotokra kér szabályokat. A téma EP-s felelőse szerint foglalkozni kell azzal, például kár esetén kit terheljen felelősség.

Akkor most tényleg szabályozzák a robotokat?

Nem. Az EP csak állásfoglalásról szavaz, azaz amit elfogadnak, az nem rögtön kötelező jogszabály. Ilyet csak az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság javasolhat utána az EP-nek és a tagállamoknak is meg kell szavaznia. Az EP mostani állásfoglalása gyakorlatilag csak egy nem kötelező erejú kérés- és ötletbörze a Bizottságnak.

A robotok, köztük a gyógyszergyárakban, mezőgazdaságban alkalmazott önálló gépek, intelligens autók vagy a drónok egyre inkább a napi életünk részévé váltak. Az Európai Parlament ma szavaz arról a jelentésről, amely a robotok átfogó jogi szabályozását kéri a Bizottságtól. A javaslatok egyike, hogy egyfajta „e-személyiséget” adnának a robotoknak, így felelőssé tehessék őket, ha sérülést okoznak valakinek.

Mady Delvaux szocialista luxemburgi képviselő, a téma felelőse elmondta, hogy a robotika célja nem az, emberek helyettesítése, hanem az, hogy együtt dolgozzanak velük és megkönnyítsék a munkájukat.

Pontosan milyen robotokat érintene a szabályozás? Tudna néhány példát adni nekünk?

Olyan gépeknek tekintjük a robotokat, amelyeket különböző, egymással kommunikáló érzékelőkkel szerelnek fel, így képesek az adatok gyűjtésére és feldolgozására. A robotok következő generációi egyre inkább képesek lesznek az önálló tanulásra is. A  legjelentősebbek most az önmagukat vezérlő autók. De itt vannak még a drónok, az ipari, mezőgazdasági, vagy szolgáltató robotok, a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.

A jelentésében felveti azt a lehetőséget, hogy a robotok jogi státuszt, egyfajta jogi személyiséget kapjanak. Mit jelentene ez a gyakorlatban?

Amikor egyre több lesz az önálló tanulásra képes robot, szükségünk lesz különböző megoldásokra, amelyeknek a tanulmányozását és előkészítését kérjük a Bizottságtól. Az egyik lehetőség, hogy egyfajta „e-személyiséget” adunk a robotoknak a biztonság kedvéért, ahogyan a cégek esetében ez már működik, de ez nem a közeljövőben lesz aktuális. Először azon kell dolgoznunk, hogy egy jogi keretet alakítsunk ki azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek most elérhetőek, vagy a következő 10-15 évben piacra kerülnek.

Addig is, kinek kellene vállalnia a felelősséget, ha kárt okoznak? A tulajdonosnak, a gyártónak, a tervezőnek, vagy éppen a programozónak?

Itt két lehetőségünk van. A szigorúan értelmezett felelősség alapelve szerint a gyártó a felelős, mert ő van a legfontosabb pozícióban ahhoz, hogy korlátozza a károkozás lehetőségét. Természetesen hiba esetén ő számon kérheti a beszállítóit. A másik lehetőség a kockázatelemzés különböző tesztekkel, károkozáskoe pedig a felelősség megoszlik az érintettek között. A kötelező biztosítás megkötését is javasoljuk, legalább a nagyobb robotokra.

A jelentésben említette, hogy a segítségre szoruló emberek számos esetben elkezdenek kötődni az őket ápoló robotokhoz, ami problémát jelenthet.

Mindig világossá kell tennünk, hogy a robot nem emberi lény és soha nem is lesz az. Mutathat, de nem érezhet empátiát. Nem akarunk olyan, Japánban népszerű robotokat, amelyek úgy néznek ki, mint az emberek. A javaslatunk tartalmazza, hogy nem szabad érzelmileg függővé tenniük az embereket. Függhetnek tőlük fizikailag, de sosem szabad azt gondolniuk, hogy a robot szeretheti őket, vagy haragudhat rájuk.

Miért sürgető az ügy és miért vállal a Parlament vezető szerepet ezen a téren?

Végre először közös európai alapelveket és jogi keretrendszert alakítanánk ki egy területen, mielőtt a tagállamok elfogadják a saját különböző jogszabályaikat. A sztenderdek kialakítása szintén nagyon fontos, hiszen Európa vezető helyen áll a robotok gyártásában, de ha meg is akarjuk tartani ezt, akkor közös európai ipari szabályokra van szükségünk. A felelősség tekintetében pedig garantálnunk kell a fogyasztóknak, hogy kár esetén biztosítás védi őket. A robotok nem működnek adatcsere nélkül, így az is kérdés, hogy ki kap hozzáférést ezekhez az adatokhoz.

Azoknak, akik félnek, hogy a munkájukat átveszik a robotok, sokszor azt mondják, hogy ez a terület éppen hogy új munkahelyeket teremt. Ugyanakkor a robotika inkább a magasan képzetteknek adhat munkát, és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket, ami problémát jelenthet.

Ez a társadalmunk és az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb kihívása. Nem tudjuk megjósolni, hogy mi fog történni. Úgy gondolom, hogy mindig lesz munka az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők számára. A robotok nem helyettesítik az embereket, együtt dolgoznak velük. Arra kérjük a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a robotok. Ez jól jöhet a nehezebb munkák esetén, például amikor nehezet kell emelni, vagy veszélyes maga a munka. Meg kell vizsgálnunk a folyamatokat, hogy felkészüljünk a jövőbeni eseményekre.

(Európai Parlament sajtószolgálata)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.