Megnyílik a kanadai piac az EU előtt

Az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) gyakorlatilag megszüntetné a vámokat a két fél között, kivétel a közszolgáltatásoknál, audiovizuális és közlekedési szolgáltatásoknál és néhány mezőgazdasági terméknél. Az Európai Parlament összefoglalója rózsás képet fest a megállapodásról (a civilek egy része viszont nagy veszélyeket lát).

Az EP közleménye szerint az egyezmény megkönnyíti az uniós állampolgároknak, hogy például jogi, könyvelői, mérnöki, vagy akár építészeti szolgáltatásokat kínáljanak Kanadában. A megállapodás keretet ad a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megkönnyítéséhez. Emellett a CETA-val könnyebb lesz a vállalkozásoknak a munkatársaik EU és Kanada közötti ideiglenes mozgatása.

A CETA javítja majd az európai vállalatok üzleti lehetőségeit Kanadában, és megkönnyíti, hogy oda exportálják termékeiket. (Emellett viszont az ottani cégek előtt is megnyitja az uniós piacot, ami keményebb versenyt jelent.) Emellett Kanada kormányzati beszerzéseit is nagymértékben megnyitja az uniós vállalatok előtt, jobban, mint bármely más kereskedelmi partnerénél. Az ország egyetlen honlapon fogja vezetni a közbeszerzési eljárásait, ami jelentősen megkönnyíti a kisebb vállalkozásoknak a pályázást, hiszen ennek akadálya sokszor az, hogy nem férnek hozzá a szükséges információhoz.

A piacok megnyitásának célja, hogy az árak alacsonyan maradjanak, de a termékek szélesebb köréből választhassanak a fogyasztók, ezért az EP szerint a fogyasztók is jól járhatnak. A tervek szerint az európai vállalkozások a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeik 92 százalékát vámmentesen tudják exportálni Kanadába. Az ország emellett vállalta 143 magas minőségű európai termék földrajzi árujelzőjének oltalmát, mint például a szegedi téliszalámi, a Roquefort vagy a Gouda sajt.

A Kanadából származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak, így a génmodosított termékekre vonatkozóaknak is. Emellett az EU a CETA-ban is teljes körű védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak. A tagállamok maguk döntik el, hogy megtartják a szolgáltatásokat (például egészségügy, vagy vízellátás), vagy privatizálják azokat, az egyezmény semmilyen szinten nem ösztönzi vagy akadályozza egyik választást sem.

A beruházási viták rendezésére a CETA független, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoz létre, amely egy állandó igazságszolgáltatási fórumból és egy fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll, és amely átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat. (Az ellenzők nem elégedettek a kissé kiigazított módszerrel, amivel a cégek bizonyos körülmények között beperelhetik a tagállamokat, bár Magyarországnak például már 1993 óta van ilyen egyezménye Kanadával.)

A Kanadával kötött megállapodás több mint két éve, a tárgyalások lezárása óta online elérhető bárkinek. Az egyezményt az Európai Bizottság tárgyalta, majd az Európai Parlament február 15-én 408 szavazattal 254 ellenében 33 tartózkodás mellett támogatta a megállapodást. Ezzel azonban a folyamat még nem ér véget, mert a CETA-t a nemzeti és regionális parlamenteknek is ratifikálniuk kell.

(Európai Parlament sajtószolgálata)