A britek távozás előtt rendezzék a számlát

Az Európai Parlament elnöki értekezlete elfogadta a javaslat szövegét arról, hogyan kezelje az EU a brit kilépést. Az ajánlást a teljes képviselő-testületnek is meg kell vitatnia és szavaznia április 5-én.

Nincs fizetés nélküli távozás

A javaslat fontosnak tartja a 27 tagállam polgáraival szembeni tisztességes eljárást. Hangsúlyozza az EU-n belül élő brit állampolgárok, valamint az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok jogainak kölcsönös, hátrányos megkülönböztetéstől mentes tiszteletben tartását.

Az Egyesült Királyságnak a kilépésig minden uniós jogát és kötelezettségét tovább kell gyakorolnia,

A képviselők ezt azért jegyzik meg, mert a britek alapesetben 2019 márciusának végéig maradnának uniós tagok. Az EU mostani, hétéves költségvetése viszont 2020-ig tart (ráadásul 2023-ig mehetnek belőle kifizetések) és már előre letárgyalták, melyik ország mennyit dob bele, de évente fizetik be. Így a briteknek alapesetben azelőtt szűnik meg a tagságuk, hogy a részüket teljesítették volna.

Iain Lindsay budapesti brit nagykövet a mai sajtótájékoztatóján kitérő választ adott arra, mi lesz a britek költségvetési befizetéseivel.  Majd a tárgyalásokon számba veszik a kötelezettségeiket, de a britek azt szavazták meg, hogy kilépnek, nem azt, hogy tovább fizetnek az EU-kasszába.

Tartsák be a magyarok jogait

Az Egyesült Királyságnak a kilépésig tiszteletben kell tartania

• a négy uniós szabadságjogot, azaz nem korlátozhatja például az ottani magyarok jogait és a munkavállalási jogunkat se,
• az Európai Bíróság ítélkezési jogát,
• a jogalkotásban az őszinte együttműködés uniós elvét, azaz hogy ne kezdjék el szabotálni az EU döntéshozatalát,
• valamint tartania kell magát az EU közös kereskedelmi politikájához, azaz nem kezdhet addig szabadkereskedelmi tárgyalásokat másokkal.

A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy rendezzék az Írország és Észak-Írország közötti határ helyzetét is. Iain Lindsay szerint erről az uniós brexit-főtárgyaló, Michel Barnier is elismerte, hogy különleges eset.

Elsőnek az uniós állampolgárok jogait rendeznék

„Bármilyen jövőbeni partnerség előfeltétele és alapkövetelménye a rendezett kilépés. Ez nem lehet alku tárgya. Az uniós tagság előnyeivel együtt járnak a kötelezettségek is” – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

„Nekünk az állampolgárok jogainak mielőbbi rendezése a legfontosabb, a tárgyalásokon ezzel kell elsőként foglalkozni. Az állampolgárok nem lehetnek alkuk tárgyai” – hangsúlyozta Guy Verhofstadt, a Parlament brexit-tárgyalási koordinátora.

Iain Lindsay megerősítette, amit már korábban is elmondott az EUrologusnak: London is kölcsönösen garantálná az EU-ban élő britek és az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogait, azaz nem dobnák ki őket. Csak azért nem egyeztek meg erről korábban, mert uniós részről a hivatalos kilépési kérelem beadásáig elzárkóztak a tárgyalástól.

Nem lehet az EU-n kívül jobb, mint bent

A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU-tagság előnyei nem járnak annak az országnak, aki már nem az EU tagja, de a jövőben elképzelhető egy társulási megállapodás az EU és Egyesült Királyság között. Ennek az lenne a feltétele, hogy az Egyesült Királyság a környezetvédelem, a klímaváltozás, az adóelkerüléssel szembeni fellépés, a tisztességes verseny, a kereskedelem és a szociális politikák területén továbbra is tartsa tiszteletben az uniós előírásokat.

Akkor tárgyalhatnak a jövőről, ha a kilépési tárgyalások jól haladnak

Ha a kilépési megállapodásról szóló tárgyalások megfelelően haladnak, az EP-képviselők szerint elkezdődhetnek a megbeszélések az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatát meghatározó átmeneti viszonyokról. Megállapodást azonban csak akkor köthetnek, amikor az Egyesült Királyság ténylegesen kivált az EU-ból. Bármilyen átmeneti megállapodás maximális időtartama három év lehet.

Iain Lindsay viszont arról beszélt, hogy egyszerre tárgyalnának a kilépési feltételekről és arról, mi legyen a kapcsolat a közösség és a szigetország között.

Nem mindegy, hogy mit akar az EP

A kilépési feltételekről 2019. március végéig kellene megállapodni és azokat az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Ha nem, akkor vagy egyhangúlag hosszabbíthatnak, vagy jön a „kemény brexit”, azaz a briteknek minden átmenet nélkül megszűnik az uniós tagsága.

(Európai Parlament)