Zoltán
21 °C
36 °C

Weber: nem bukott a kvóta

2017.06.16. 07:19
A Fideszt is a sorai közt tudó Európai Néppárt frakcióvezetője üdvözölte, hogy a kormány konoksága miatt eljárás indult a menedkkérők szétosztása miatt.

A menekültelosztási kvóták rendszere nem bukott meg, és az uniós külső határok biztosítása után el lehet kezdeni beszélni az európai uniós tagállamok közötti „belső szolidaritásról” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy interjúban.

Az eljárás megindítása rendben van

A Fidesz-KDNP-t is sorai közt tudó képviselőcsoport elnöke üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti korlátozott elosztása miatt. A jogerős, de nehézkesen működő rendszerrel 1294 menedékkérőt kellene átvennünk Olaszországból és Görögországból. Az intézkedést többek között Magyarország ellenzésével, de nagy többséggel fogadták el a tagállamok, és hiába indított a kormány a szlovákkal együtt pert miatta, az nem halasztó hatályú.

A bizottság lépése „teljesen rendben van”, mert az Európai Unió „jogközösség”, és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot

– mondta Manfred Weber. Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság. A migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését.

A Néppárt frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények „készen állnak” az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó „tehermegosztási” rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok „önzősége” hátráltatja a folyamatot. (Az állandó kvótázás az Európai Parlament saját jogalkotási kalauza szerint elakadt a tagállamok ellenállásán. Korábban kiszámoltuk, hogy itt valószínűleg nincs meg a szükséges többség, bár ez a francia választással változhat.)

Az EPP frakcióvezetője elég sajátosan értelmezte a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját: az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Az EU-Törökország megállapodással a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet (azt már nem tette hozzá, hogy elég borulékony az egyezség). A következő nagy feladat a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása - mondta Manfred Weber.

Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a „belső szolidaritásról”. Ebben a párbeszédben „jó érveink lesznek”, és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat - reménykedett a bajor politikus.

Orbán kipuhatolja a határokat, de végül elfogadja a jogot

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy

az EPP egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól, és kijelölte a határokat a civil szervezetekkel és az egyetemekkel kapcsolatos ügyekben.

A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország „teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait” (az EU-tól független Európa Tanács Velencei Bizottságának érveit viszont nem). Ez is mutatja, hogy

Orbán Viktor kormányfő ugyan „kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak”, de végül elfogadja a jogot, ezért „a klub tagja maradhat”.

„Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van” (kvótaügyben pont ezt nem teszi a hazai kormány). Manfred Weber szerint Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és „alapvető támadást” indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. (Természetesen nem azért lát ilyen különbséget, mert a Fidesz-KDNP a Néppárthoz, a Jog és Igazságosság viszont egy másik csoporthoz tartozik.)

Juncker: a szolidaritás nem egyirányú utca

Az európai szolidaritás nem „egyirányú utca”, a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntető intézkedések lépnek érvénybe - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A hangsúly viszont nem a szankciókon, hanem az európai jog betartásán van.

A három ország, amely ellen kötelezettségszegési eljárás indult, egyáltalán nem vett át Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket. „Nem marad más választás, minthogy szankciókat kezdeményezzünk ezen országok ellen.”

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.