A közösségi gazdaságra gyúrna az EP

Bár a közösségi gazdaságon alapuló új üzleti modellek még viszonylag újak, a kedvező társadalmi-gazdasági hatásai és versenyképességet növelő képessége elvitathatatlan, véli Szanyi Tibor.

Az Európai Parlament a héten fogadott el egy menetrendet a közösségi gazdaságról, amelybe sokféle tevékenység tartozhat, de közös bennük, hogy az üzleti modelljük együttműködésre épül. Az állásfoglalás szerint a terület egyre több gazdasági ágat érint, gyorsan növekszik a forgalma és az ügyfelei száma.

A szavazás kapcsán Szanyi Tibor elmondta: nem szabad fenyegetésként tekinteni a közösségi gazdaságra. „Csak úgy profitálhatunk az új üzleti modellekből, ha azokat elősegítő módon szabályozzuk és biztosítjuk a jogi egyértelműséget.”

„Felelős szabályozással éppen hogy minél inkább ki kellene terjeszteni a közösségi gazdaság kereteit. Annak előnyeit minél több emberhez kell eljuttatnunk, ideértve a vidéken élőket is.” A szocialista képviselő szerint a saját kezdeményezése az „okosfalvakra” éppen ezt a célt szolgálja és támogatásra is talált az EU-ban. A program célja a digitális szakadék felszámolása és ezzel a vidék bekapcsolása az eddig csak a városokban összpontosuló közösségi gazdaságba. Felszólította a magyar kormányt, hogy „ennek az iránynak megfelelően alakítsa át mostani vidékfejlesztési politikáját, amely a pusztulás szélére taszította a magyar vidéket”.

Úgy vélte, hogy „a magyar kormány példája, vagy éppen a nem sokára az olasz parlament elé kerülő, számtalan korlátozást és kikötést tartalmazó törvény éppen ez ellen megy: a fogyasztókat megfosztja az innovatív szolgáltatásoktól, és versenytorzító is, hiszen amíg a nagyobb platformok meg tudnak felelni a számos előírásnak, addig a kisebb startupoknak lehetetlenné teszi a piaci részvételt”.

(Szocialisták és Demokraták európai parlamenti képviselőcsoportja)