Meggondolta magát a Néppárt az adatvédelem kérdésében

Csütörtökön kora délután arról szavaznak a képviselők, hogy elkezdje-e az Európai Parlament az e-Privacy szabályozásról a háromoldalú tárgyalásokat a Tanáccsal és a Bizottsággal. Gyengítheti a kezdeményezést a konzervatívok és a néppárti frakció javaslata arról, hogy a plenáris ülésen is tárgyaljanak a szakbizottság által már elfogadott kérdésről.

Ha a képviselők többsége megerősíti az állampolgári jogok bizottságának október 19-i döntését, úgy a tárgyalások elkezdődhetnek, amint a tagországok egymás között döntenek a Tanácson belül és kialakítják saját álláspontjukat a kérdésben. Ha viszont a plenáris ülésen a képviselők leszavazzák a szakbizottsági döntést, akkor az e-Privacy kérdése a következő plenáris ülés napirendjére kerül és ott is vitáznak majd róla.

Szerda este még az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős alelnöke, Andrus Ansip is arra kérte a képviselőket, hogy ne hátráltassák az ügy menetét az európai jogalkotásban. Ansip a Politicónak aggodalmát fejezte ki a téma szükségtelen hátráltatásával kapcsolatban, és igyekezett megnyugtatni a különböző iparági szereplőket, miközben lobbisták és jogvédők egyaránt az európai parlamenti képviselők meggyőzésével voltak elfoglalva az utóbbi napokban.

FRISSÍTÉS: Visszafele sült el végül a konzervatívok és a néppártiak próbálkozása, nemcsak hogy nem sikerült megállítani az adatvédelmi reformot, de még a Parlament plenáris ülése is szavazott róla, így még erősebb lett a szakbizottsági álláspont. A parlament szavazásán 318 igen, 280 nem és 20 tartózkodás mellett ment át a szakbizottság mandátumának megerősítése.

De mi az az e-Privacy szabályozás?

Az e-Privacy szabályozás az elektronikus kommunikációs ipar egyes adatvédelmi és magánélethez való jogot szabályozó területeit fedi le. Az ezzel foglalkozó irányelvet először 1997-ben fogadták el és azóta többször felülvizsgálták. Azért van szükség az e-Privacy jogszabályra, mert az adatvédelemmel foglalkozó fő rendelethez, a GDPR-hoz képest az online kommunikáció további védelmet igényel. Az ezzel kapcsolatos összes adat szenzitívnek minősül, aminek kezeléséhez pedig a felhasználó hozzájárulása szükséges.

Az egyik legfontosabb terület, amire az e-Privacy szabályozás kiterjed, az a média és reklámipar számára is különösen fontos felhasználók nyomon követése, az az a cookie (süti) policy. A másik fontos terület pedig a kommunikáció titkossága. A mostani javaslat lényege, hogy az adatkezelő cégek ne használhassak fel, adhassák el, a felhasználók üzeneteinek tartalmát és metaadatait azok hozzájárulása nélkül.

A média, reklám és tech cégek részéről óriási ellenállást és lobbizást váltott ki a rendelet kidolgozása és bizottsági tárgyalása, mivel a jelenlegi, személyre szabott hirdetéseken alapuló üzletüket szigorúbban szabályozza majd az EU. A médiacégek – bár érdekvédelmi szervezeteik ezt hangoztatják – ugyanakkor nem az új e-Privacy szabályozás miatt fognak tönkremenni, hanem – ha valamiért, akkor – azért, mert hirdetési piacuk jelentős részét bekebelezte a Facebook és a Google. A magyarországi média és reklámipar helyzetét a piactorzító állami szabályozás és az állami hirdetési pénzek célzott elköltése rontja tovább.

Mivel a szigorúbb e-Privacy szabályok a gépek közötti kommunikációra is kiterjed, a mellette érvelők azt mondják, hogy ez kifejezetten jót tesz majd az IoT (Internet of Things) piacnak, mivel a gyártók már most is elöntik a piacot az internetre kapcsolódó eszközökkel, tekintet nélkül arra, hogy ezek az eszközök milyen veszélyeket hordoznak adatbiztonsági szempontból. Sok új eszközt a felhasználók bizalmatlanságból nem használnak, a szigorúbb adatszabályozás viszont segíthet minőségibb szolgáltatások kidolgozásán, ami végső soron a fogyasztók bizalmának növekedéséhez vezethet.

Csütörtökön ugyanakkor minderről nem lesz szó, mert csak a fent leírt ügyrendi szavazás lesz, aminek messzire vezető hatása lehet. Az igazán nagy kérdés, hogy miért gondolták meg magukat a múlt heti szavazás után a konzervatívok és a néppárti frakció. A pontos okokat csak a brüsszeli pártpolitika legbelső köreiben mozgók tudhatják, az viszont biztos, hogy a kiadói és a technológiai lobbi, mint ahogy a jogvédő szervezetek is minden követ megmozgattak azért, hogy a számukra kedvező irányba tereljék a képviselőket.