Atyaég, tényleg betiltja Brüsszel a kebabot?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Európai Parlament cikkek
-
Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét - Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
- „Brüsszel kinyírná a dönert!”
- „Betilthatják a dönert az Unióban”.
- „Betiltaná a dönert az EU”.
- „Az EU tönkreteheti az összes dönerest”.
Csak néhány magyar cím a csütörtöki pánikhullámból, amit a Bild című német lap indított csütörtökön azzal, hogy
A cikk túlnyomórészt az MTI-n keresztül gyűrűzött be Magyarországra, de nem csak nálunk jelent meg, például a Guardian gyilkos angol szóviccekkel súlyosbítva foglalkozott a „kebabért kongatott lélekharanggal”.
A Ripostnál már a lángost is betiltják
Habony Árpád kormányközeli médiabirodalmának bulvárlapja, a Ripost gurította a legnagyobbat a magyar médiában. „Mi jöhet még? Brüsszel betiltaná a gíroszt és a lángost” – keverte bele Magyarország egyik nem hivatalos nemzeti ételét is a történetbe. Ehhez az akrilamidra készülő szabályt rángatták be úgy, hogy Andy Vajna tévéjét is lehessen egy kicsit keresztpromózni.
A brüsszelező cím már csak azért is telitalálat volt, mert ezen a tervezeten épp Belgiumban akadtak ki legjobban. Akrilamid ugyanis általában akkor szabadul fel, ha alacsony víztartalmú ételeket forró olajban kisütnek. Jellemzően ilyen a sült krumpli, ami a belgáknál gyakorlatilag nemzeti ereklye. (Nem viccelünk, a brüsszeli metróban is ez Az Étel, amivel szemléltetik, hogy ne étkezzen senki a szerelvényeken, Liège-ben még múzeumi tárlaton is lehet találkozni egy zacskó fagyasztott szalmakrumplival.)
A szövegen viszont módosítottak, ami miatt júliusban büszkén hirdette Belgium kormánya, hogy megmentette a sült burgonyát. A változtatás alapján a korlátozásokat „arányosan” kell alkalmazni a vendéglátóhely méretéhez és típusához képest, azaz az engedmény nem csak a krumplira, hanem olyan ételekre vonatkozik, amelyekben magas akrilamidszint alakulhat ki. A listázott élelmiszereket sem tiltják be, csak azt írják elő, hogy különféle módszerekkel csökkentsék bennük az akrilamid mennyiségét, amennyire lehet (plusz ott van ez alól a belgák által kiharcolt engedmény). A krumplinál például használjanak olyan fajtákat, amelyekből kevesebb akrilamid szabadul fel és tárolják megfelelő páratartalmú helyen.
A 2002 óta gyanítottan, 2015-ben az EU élelmiszerügyi hatósága által is bizonyítottan rákkeltő anyagról szóló javaslatot idén júliusban az uniós tagállamok képviselői is támogatták.
Kereknek is tűnt a történet, hiszen mi másról lenne szó, mint amit a brit bulvármédia évtizedeken át sulykolt: a brüsszeli buborékba belehülyült bürokraták már megint valami baromságot szabadítanak a tagállamokra.
Keményen csúsztatott a Bild
A brit lapokhoz hasonlóan azonban nagyon úgy néz ki, a Bild is mellélőtt. Azóta a magyar állami hírügynökség is nagyon korrekt módon helyesbített, ugyanis a hír döbbenetes mennyiségű sebből vérzett.
Az még hagyján, hogy a különféle címekkel az „EU”-nál vagy – főleg – a „Brüsszelnél” kezdődtek a gondok. A pánik a strasbourgi Európai Parlament miatt indult, amely az EU egyik társ-döntéshozója a kettőből. Itt egy előkészítő, bizottsági szakaszban lévő javaslat indította el a lavinát, azaz az egész ügy még nagyon messze van a végső döntéstől.
A német bulvárlap szerint az Európai Parlament illetékes bizottsága be akarta tiltani a foszfátokat, amelyektől a mélyhűtött, nyársra húzott hústömbök egyben maradnak és szaftosak lesznek, mert visszatartja a vizet. A döneresek szervezete minden Bild-olvasót megnyugtatott: úgyse tudnak eleget enni ahhoz, hogy gond legyen. Azzal érvelt a foszfátok mellett, hogy ha nem használhatják, az „az egész döneripar halálos ítélete lenne az Európai Unióban”.
Nem volt szó betiltásról
Az Európai Parlament bizottsága viszont
A Bildet ez nem zavarta, azóta is szépen jönnek a kegyetlen német szóviccekkel megszórt cikkek arról, hogy „Mentsük meg a dönert!”, amiben nagyon kevés a foszfát, és ezt az anyagot egyébként más húsételekbe is beleteszik.
Egy kebabos nagyvállalkozó szintén kikéri magának a lapban, hogy „diszkriminálják” a dönert, és a német mészárosok szóvivője is érthetetlennek nevezi az egészet, hiszen különféle hús- és sajttermékekben, valamint a kólában is megtalálható, amit 2014 óta határértékekhez kötve uniós jogszabály is megenged.
Mintha a német döneresek meghekkelték volna a médiát
Ha a Bild forrásai között valami furcsa hasonlóság tűnne fel, nem véletlen: a lap szinte csak a foszfátozásban érdekelt feleket szólaltatta meg. Innentől a hír se annyira kacsának, mint inkább egy másik állatfajnak, a német döneripar médiahekkjének tűnik. (Elnézést, de ha azt hiszik, hogy ez volt fárasztó, csak annyit válaszolnék: Dönerwetter.)
Ahogy azt a Bild is leírja, naponta 500 tonna döner fogy az EU-ban, és ennek a négyötödét Németországban állítják elő, ahol jelentős török kisebbség él.
Csakhogy itt érünk el a legnagyobb csavarhoz a történetben: ahogy az az MTI javításában is benne van, az eredeti javaslat, amit az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság tett, épp azt akarta, hogy a többi húsféléhez igazítva legyen uniós szintű a szabályozás, mert a dönerhez hasonló termékek 2014-ben kimaradtak. Vagyis
Ahogy azt például a német Tagesschau is leírta, a változtatással EU-szerte világossá tennék a jogi helyzetet.
Foszfát nélkül is van döner
Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy ha ennyire veszélytelen az adalék, akkor vajon miért nem engedik meg a használatát a csehek (és vajon tényleg jó-e, ha az egész EU-ban foszfátozhatnak). Az egy dolog, hogy a vegyi anyag vizet köt meg, vagyis
vagy hogy a foszfáttartalmat az égvilágon semmi nem jelzi a fogyasztóknak a gyorskajákon. Az igazi baj viszont az, ami miatt az Európai Parlament is óvatoskodó: több tanulmány kapcsolatot mutatott ki a gyorsételekben található foszfát és különféle, például keringési és vesebetegségek között.
Pontosan ezt vizsgálja az uniós élelmiszerügyi hatóság, az EFSA, és ennek a végét szeretné megvárni az Európai Parlament szakbizottsága. Az EFSA 2013-ban már foglalkozott a foszfátokkal, de akkor nem győzték meg róla, hogy veszélyesek lennének az ilyen adalékok, arról pedig már korábban is tudtak, hogy ha több van belőle krónikus vesebetegek szervezetében, az emeli a halálozási arányukat. Mindenesetre az uniós hatóság megígérte a dokumentumban, hogy 2018 végéig visszatér a témára. A Spiegel nevű német lap szerint most épp erre várna az Európai Parlament, vagyis jövő év végéig nem történne semmi.
Ami pedig azt illeti, hogy a foszfát betiltása a döner végét jelentené: itt egy pár nappal ezelőtti lista a 15 legjobb prágai kebabosról. A képek alapján valami furcsa módon ott is egyben maradtak a nyársra tűzött hústömbök, pedig Csehországban nem foszfátozhatnak. A részben külföldi dicséretek alapján még az is megkérdőjelezhető, hogy foszfát nélkül ne lehetne jó kebabot csinálni.
Mi a különbség a döner, a kebab, a girosz és a schwarma között?
Nagyjából a nevük és az, hogy mit raknak a hús mellé. Az Ottomán Birodalomból már 17. századi útikönyvek is emlegetik a cağ kebabıt, ami épp úgy néz ki, mint mai utódja, csak függőleges helyett vízszintesen tartott nyárson sütötték a bárányhúsdarabokat (hogy akkoriban honnan szedték hozzá a foszfátot, rejtély). A függőlegesen elkészített döner kebabot vagy dönert már később találták ki. A schwarma a levantei elkészítési módja (ez a terület a mai Libanon, Izrael és Jordánia környéke), a görög változata pedig a gyros vagy gyro.
A döner mai változatát 1972-ben találta ki egy Németországban élő török bevándorló.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
