Kérdezzen kvótapárti német EP-képviselőt

Birgit Sippel 1960-ban született, és már fiatalon a szociáldemokratákhoz sodródott (akik lehet, hogy folytatják a nagykoalíciót Angela Merkel CDU/CSU-jával). A politikus belépett a szocdemek ifjúsági szervezetébe, majd magába a pártba. Szakszervezeti tisztviselőből önkormányzati képviselő lett, 2009-től pedig az Európai Parlament tagja.

2013-ban is támogatta a magyar kormány elleni fellépést

Az EP-ben az állampolgári és alapjogi bizottságban ül, ahol csütörtökön rendeznek meghallgatást a magyar helyzetről. Nem először foglalkozik az EP a témával, 2013-ban adta ki a „Tavares-jelentést”. Előtte Birgit Sippel arról beszélt egy videóüzenetben, hogy az EP jelzést küldhet a dokumentum megszavazásával Magyarországnak, az uniós intézmények közül egyedüliként fellépve többek között a médiapiac átalakítása és „a szólásszabadság korlátozása” miatt.

A tranzitzónát börtönnek tartotta

Birgit Sippel járt Magyarországon, májusban egy küldöttséggel a röszkei tranzitzónát nézte meg, amit egyszerűen „börtönnek” nevezett (a kormány álláspontja szerint viszont nem tartják fogva a menedékkérőket, mert Szerbia felé szabadon távozhatnak), és szerinte megsértjük vele az uniós és nemzetközi kötelezettségeket.

Birgit Sippel 2017. május 5-én Röszkén

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Támogatja a menedékkérő-kvótákat

A politikus a kvótaper eredményét is üdvözölte, amelyet a magyar és a szlovák kormány az ideiglenes menedékkérő-áthelyezés ellen indított, de elbukott. A képviselő júniusban úgy gondolta, hogy a magyar-szlovák próbálkozás csak a választási kampány és szemfényvesztés része, a per végével a két országnak és a többieknek is teljesítenie kell a kötelezettségeiket (erre majd egy következő eljárás tehet pontot, de az még nincs az Európai Bíróság előtt). Nemrég arra figyelmeztetett, hogy az ideiglenes áthelyezés teljes végrehajtása nélkül a görög szigeteken humanitárius válság alakulhat ki.

Üdvözölte azt is, hogy az Európai Parlament novemberben elfogadta a tárgyalási pozícióját egy állandó kvótarendszerről. Úgy vélte, a 2015. nyári események bizonyítják, hogy a mostani rendszert meg kell reformálni (ekkor volt a migrációs válság csúcspontja, amikor valóságos tábor alakult ki a Keleti pályaudvarnál). A javaslataik a mostani „méltánytalan” rendszert változtatnák meg: „az eddigi dublini szabályozással a felelősséget teljesen az EU külső határainál lévő országokra hárítottuk és ezeket – valamint velük együtt a menekülteket – cserben hagytuk”.

A röszkei tranzitzóna 2016 áprilisában

Fotó: Huszti István

A tagállamoktól várta, hogy közös álláspontra jussanak és onnantól tárgyalhassanak velük arról, mi legyen a szabállyal (ott a soros észt elnökség a kötelező kvótázás helyett gyakorlatilag a „rugalmas szolidaritást” szeretné, azaz a tagok kiválthatnák a rájuk eső menedékkérőket például pénzzel vagy egyéb felajánlásokkal).

Erősebb védelmet akar a digitális magánéletünknek

A képviselő most a digitális jogok védelmével foglalkozik. Idén októberben ő lett az e-magánéleti rendelet témafelelőse, miután egy lemondott észt képviselőtől átvette a feladatot. Így az Európai Parlament részéről gyakorlatilag neki kell terelgetnie a javaslatot, amiről az EP-n belül, valamint az EP és a tagállami miniszterek között is meg kell állapodni.

A képviselők már kialakították a közös álláspontjukat, de a miniszterek nagyon vontatottan haladnak. Birgit Sippel egy novemberi interjúban arra panaszkodott, hogy egyes, főleg reklámozással foglalkozó cégek igyekeznek befolyásolni a javaslatot. A politikus véget akar vetni a „megfigyelésalapú” üzleti modellnek, és kiterjesztené a védelmet például a WhatsAppon, Skype-on küldött vagy akár gépek közötti üzenetekre, amelyeket most nem óv az uniós jog.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!