Ödön
2 °C
11 °C

Kérdezzen kvótapárti német EP-képviselőt

2017.12.04. 12:10
Birgit Sippel német szociáldemokrata európai parlamenti képviselő többször is foglalkozott Magyarországgal, nemrég járt a röszkei tranzitzónában is, most a digitális magánéletet védő jogszabályért felel a testületben. Ha érdekli a véleménye a migrációról, a magyar kormányról, az EU jövőjéről, a német koalíciós tárgyalásokról, a digitális jogokról vagy bármi másról, írjon nekünk bátran az eurologus@mail.index.hu emailcímre, és mi feltesszük kérdését az EP-képviselőnek!

Birgit Sippel 1960-ban született, és már fiatalon a szociáldemokratákhoz sodródott (akik lehet, hogy folytatják a nagykoalíciót Angela Merkel CDU/CSU-jával). A politikus belépett a szocdemek ifjúsági szervezetébe, majd magába a pártba. Szakszervezeti tisztviselőből önkormányzati képviselő lett, 2009-től pedig az Európai Parlament tagja.

2013-ban is támogatta a magyar kormány elleni fellépést

Az EP-ben az állampolgári és alapjogi bizottságban ül, ahol csütörtökön rendeznek meghallgatást a magyar helyzetről. Nem először foglalkozik az EP a témával, 2013-ban adta ki a „Tavares-jelentést”. Előtte Birgit Sippel arról beszélt egy videóüzenetben, hogy az EP jelzést küldhet a dokumentum megszavazásával Magyarországnak, az uniós intézmények közül egyedüliként fellépve többek között a médiapiac átalakítása és „a szólásszabadság korlátozása” miatt.

A tranzitzónát börtönnek tartotta

Birgit Sippel járt Magyarországon, májusban egy küldöttséggel a röszkei tranzitzónát nézte meg, amit egyszerűen „börtönnek” nevezett (a kormány álláspontja szerint viszont nem tartják fogva a menedékkérőket, mert Szerbia felé szabadon távozhatnak), és szerinte megsértjük vele az uniós és nemzetközi kötelezettségeket.

Támogatja a menedékkérő-kvótákat

A politikus a kvótaper eredményét is üdvözölte, amelyet a magyar és a szlovák kormány az ideiglenes menedékkérő-áthelyezés ellen indított, de elbukott. A képviselő júniusban úgy gondolta, hogy a magyar-szlovák próbálkozás csak a választási kampány és szemfényvesztés része, a per végével a két országnak és a többieknek is teljesítenie kell a kötelezettségeiket (erre majd egy következő eljárás tehet pontot, de az még nincs az Európai Bíróság előtt). Nemrég arra figyelmeztetett, hogy az ideiglenes áthelyezés teljes végrehajtása nélkül a görög szigeteken humanitárius válság alakulhat ki.

Üdvözölte azt is, hogy az Európai Parlament novemberben elfogadta a tárgyalási pozícióját egy állandó kvótarendszerrőlÚgy vélte, a 2015. nyári események bizonyítják, hogy a mostani rendszert meg kell reformálni (ekkor volt a migrációs válság csúcspontja, amikor valóságos tábor alakult ki a Keleti pályaudvarnál). A javaslataik a mostani „méltánytalan” rendszert változtatnák meg: „az eddigi dublini szabályozással a felelősséget teljesen az EU külső határainál lévő országokra hárítottuk és ezeket – valamint velük együtt a menekülteket – cserben hagytuk”.

A tagállamoktól várta, hogy közös álláspontra jussanak és onnantól tárgyalhassanak velük arról, mi legyen a szabállyal (ott a soros észt elnökség a kötelező kvótázás helyett gyakorlatilag a „rugalmas szolidaritást” szeretné, azaz a tagok kiválthatnák a rájuk eső menedékkérőket például pénzzel vagy egyéb felajánlásokkal).

Erősebb védelmet akar a digitális magánéletünknek

A képviselő most a digitális jogok védelmével foglalkozik. Idén októberben ő lett az e-magánéleti rendelet témafelelőse, miután egy lemondott észt képviselőtől átvette a feladatot. Így az Európai Parlament részéről gyakorlatilag neki kell terelgetnie a javaslatot, amiről az EP-n belül, valamint az EP és a tagállami miniszterek között is meg kell állapodni.

A képviselők már kialakították a közös álláspontjukat, de a miniszterek nagyon vontatottan haladnak. Birgit Sippel egy novemberi interjúban arra panaszkodott, hogy egyes, főleg reklámozással foglalkozó cégek igyekeznek befolyásolni a javaslatot. A politikus véget akar vetni a „megfigyelésalapú” üzleti modellnek, és kiterjesztené a védelmet például a WhatsAppon, Skype-on küldött vagy akár gépek közötti üzenetekre, amelyeket most nem óv az uniós jog.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.