Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Brüsszelben emlékeztek meg az erdélyi vallásszabadságról

2018.01.23. 13:16 Módosítva: 2018-01-23 18:35:07
450 éve Erdélyben tették meg az első lépést a mai Európa felé, hangzott el az Európai Parlamentben.

450 éve fogadta el a tordai országgyűlés az erdélyi vallásszabadságot kimondó törvényt. Az évfordulóról konferenciával emlékeztek meg az Európai Parlamentben kedden magyar EP-képviselők és az unitárius egyház tisztségviselői.

A résztvevők méltatták, hogy az 1568. januári határozat a világon először foglalta törvénybe a szabad vallásgyakorlásról szóló jogot.

„Abban az időben a politikusok nem csak külső szükség miatt hozták meg ezt a döntést, hanem mert az volt a belső meggyőződésük, hogy mindenkinek meg kell engedni, hogy olyan vallást választhasson magának, amilyet akar. Ez volt az első lépés efelé a kollektív jog felé” – mondta Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője. Kiemelte, hogy a vallásszabadság kimondása után még azokat is befogadták Erdélyben menekültként, akik tagadták a szentháromságot, ami akkoriban eretnekségnek számított. 

„A hit Isten ajándéka” – szerepelt a tordai határozat szövegében. „Ez az az érvelés, ami messze túlmutat a tizenhatodik századon, ebben már felsejlenek annak az Európának a körvonalai, amelyre ma is büszkék vagyunk – emelte ki Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka. – Ezért fontosnak tartottuk, hogy elhozzuk ezt az eseményt ide, Európa fővárosába.”

Molnár Lehel, az unitárius egyház levéltárosa bemutatta a tordai országgyűlés történelmi hátterét. Kiemelte, hogy Erdélyben a felekezetek együttélését és a szentháromságtagadó vallás megszilárdulását nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy a protestáns vallások elnyerték a fejedelem, János Zsigmond és környezetének támogatását. „Arról lehet szó, hogy 1568 táján elfogadták azt a koncepciót, hogy elsődleges célnak kell tekinteni az erdélyi fejedelemség önállóságát, tehát az országnak önálló entitással és intézményrendszerrel kell rendelkeznie. A Habsburgokkal állandóan harcban levő Erdély önmagát protestáns országként határozta meg, ezért a fejedelem a protestantizmuson belüli ellentétek megszüntetésében volt érdekelt.” Ezért jól átgondolt stratégiaként dolgozott a felekezetek megbékélésén, és ez a közhangulat tükröződik az 1560-as években megalkotott vallási törvényekben.

Tőkés László, a Fidesz erdélyi származású európai parlamenti képviselője Erdély legnagyobb ajándékának nevezte a tordai határozatot az európai kultúra számára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.