Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Brüsszelben emlékeztek meg az erdélyi vallásszabadságról

2018.01.23. 13:16 Módosítva: 2018-01-23 18:35:07
450 éve Erdélyben tették meg az első lépést a mai Európa felé, hangzott el az Európai Parlamentben.

450 éve fogadta el a tordai országgyűlés az erdélyi vallásszabadságot kimondó törvényt. Az évfordulóról konferenciával emlékeztek meg az Európai Parlamentben kedden magyar EP-képviselők és az unitárius egyház tisztségviselői.

A résztvevők méltatták, hogy az 1568. januári határozat a világon először foglalta törvénybe a szabad vallásgyakorlásról szóló jogot.

„Abban az időben a politikusok nem csak külső szükség miatt hozták meg ezt a döntést, hanem mert az volt a belső meggyőződésük, hogy mindenkinek meg kell engedni, hogy olyan vallást választhasson magának, amilyet akar. Ez volt az első lépés efelé a kollektív jog felé” – mondta Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője. Kiemelte, hogy a vallásszabadság kimondása után még azokat is befogadták Erdélyben menekültként, akik tagadták a szentháromságot, ami akkoriban eretnekségnek számított. 

„A hit Isten ajándéka” – szerepelt a tordai határozat szövegében. „Ez az az érvelés, ami messze túlmutat a tizenhatodik századon, ebben már felsejlenek annak az Európának a körvonalai, amelyre ma is büszkék vagyunk – emelte ki Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka. – Ezért fontosnak tartottuk, hogy elhozzuk ezt az eseményt ide, Európa fővárosába.”

Molnár Lehel, az unitárius egyház levéltárosa bemutatta a tordai országgyűlés történelmi hátterét. Kiemelte, hogy Erdélyben a felekezetek együttélését és a szentháromságtagadó vallás megszilárdulását nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy a protestáns vallások elnyerték a fejedelem, János Zsigmond és környezetének támogatását. „Arról lehet szó, hogy 1568 táján elfogadták azt a koncepciót, hogy elsődleges célnak kell tekinteni az erdélyi fejedelemség önállóságát, tehát az országnak önálló entitással és intézményrendszerrel kell rendelkeznie. A Habsburgokkal állandóan harcban levő Erdély önmagát protestáns országként határozta meg, ezért a fejedelem a protestantizmuson belüli ellentétek megszüntetésében volt érdekelt.” Ezért jól átgondolt stratégiaként dolgozott a felekezetek megbékélésén, és ez a közhangulat tükröződik az 1560-as években megalkotott vallási törvényekben.

Tőkés László, a Fidesz erdélyi származású európai parlamenti képviselője Erdély legnagyobb ajándékának nevezte a tordai határozatot az európai kultúra számára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.