Megbeszélték a felcsúti kisvasutas látogatás eredményeit az EP-ben

„A magyar hatóságok lehetnének proaktívabbak. Nem kellett volna megvárniuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék találjon hibákat az uniós közbeszerzésekben, és csak utána cselekedniük” – mondta az Európai Bizottság Magyarországot felügyelő főosztályának vezetője hétfő este.

Thomas Bender az Európai Parlament (EP) költségvetési szakbizottságának az ülésén értékelte a Magyarország által lehívott uniós pénzek felhasználását. A megbeszélésen az a magyarországi látogatás volt a téma, amelyre szeptemberben kerítettek sort az EP képviselői. Utaztak a felcsúti kisvasúttal, megnézték a Zeneakadémiát, egyeztetettek a minisztériumokban, és azt vizsgálták, hogy szabályosan költik-e el nálunk az uniós támogatásokat.

A szakbizottság egy jelentésben foglalta össze a tapasztalatait. Többek között azt találták, hogy

• Magyarországon nem átlátható az irányító és ellenőrző hatóságok működése, magas az állami döntések korrupciós kockázata.
• Akadnak szabálytalanságok, például megsértettük a közbeszerzési szabályokat, indokolatlan kiadásaink voltak és túláraztunk bizonyos projekteket.
• Dicsértek is egyes projekteket, például a Pesti Vigadót és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémiát.
• A vizsgált 2007-2013-as időszak 13 operatív programjával voltak gondok, ezeknél az EU megszakította vagy felfüggesztette a kifizetéseket. Az ekkor elköltött 25 milliárdnyi EU-s pénzből 1 milliárd érintett. 2016-ban nálunk volt szükség a legnagyobb pénzügyi korrekcióra, 211 millió euróra.
• A csalásokat vizsgáló OLAF-tól eddig 37 ajánlást kaptunk, ezek közül 8 esetben indult vizsgálat és 2 zárult le, a többi még a magyar hatóságoknál áll. Most 14 OLAF-vizsgálat folyik ellenünk.

A szakbizottság jelentésének a január 25-i változatát ezen a linken lehet letölteni angolul.

Túl sok közbeszerzésnél van mindössze egy darab ajánlattevő

Más országokban is találnak bőven szabálytalanságot a közbeszerzéseknél, ebben Magyarország nem kirívó eset, mondta Thomas Bender. Egy hónapja ők is látogatást tettek Magyarországon, és a magyar hatóságokkal közösen megállapították, hogy mik azok a formai és tartalmi hibák az eljárásokban, amelyeket javítani kell. Dicsérte a hatóságok készséges együttműködését. „Csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra” – jegyezte meg.

Magyarországon az uniós pénzt kiosztó közbeszerzések 36 százalékára csak egy pályázó jelentkezik, és ez legalábbis magyarázatra szorul – jegyezte meg a költségvetési szakbizottság elnöke, Ingeborg Grässle, aki a szeptemberi tanulmányutat is vezette.

Deutsch Tamás, a szakbizottság kormánypárti magyar tagja elismerte, hogy a 36 százalékos arányra nem lehet büszke Magyarország, de kiugróan rossz eredménynek azért nem lehet tekinteni. Az európai uniós átlagban a közbeszerzések 24 százaléka egy ajánlattevős. „Ha Magyarország számára egy reálisabb összevetést választunk, és a 2004-ben csatlakozott országokat nézzük, akkor Lengyelországban ugyanez 46 százalék, Cipruson 38 százalék, Szlovéniában 36 százalék” – sorolta.

Deutsch: Magyarország egy regionális fejlesztési sikertörténet

A fideszes képviselő rámutatott, hogy a tényfeltáró utazásról készült beszámoló egyetlen konkrétum kivételével semmi újdonságot nem tett hozzá a Magyarországról már korábban elkészült jelentésekhez. Nem esik szó benne arról, hogy az előző, 2011-es látogatás óta gyökeres változások álltak be a magyar forrásfelhasználásban.

„Magyarország egy regionális fejlesztési sikertörténet, az országban élő állampolgárok erőfeszítéseinek és az uniós forrásoknak köszönhetően csökkent a munkanélküliség, 4 százalékos a gazdasági növekedés, emelkedik az átlagjövedelem. Nem tejjel-mézzel folyó Kánaán az ország, de ennek a képnek a bemutatása nagyítóval sem található meg a beszámolóban” – mondta.

Az egyetlen újdonság a jelentésben az, hogy országspecifikus vizsgálatot kér Magyarországról. Szerinte ezért kár volt megszervezni a látogatást „A tényfeltáró utak célja az, hogy hozzáadott értékük legyen – nem érdemes pénzt költeni rájuk, ha a Google-t és az EP dokumentumait használva írják meg a jelentést” – jegyezte meg végül.

A pályázatok szintjén kellene ellenőrizni az EU-nak

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint viszont alapos riport készült, ami korrektül tükrözi a tapasztalatokat. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak javítania kell a módszereken, amelyekkel az uniós pénzek felhasználását ellenőrzi. Az Európai Bizottság ugyanis azt vizsgálja rendszeresen, hogy a nemzeti keretprogramok által felállított célok megfelelnek-e az uniós céloknak, de a konkrét programok szintjén csak szúrópróbaszerűen nézelődik.

Az előző, 2007-2013-as ciklusban felhasznált támogatások 4 százalékára szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatok derítettek fel szabálytalanságokat, ez pedig aggasztóan magas arány, mutatott rá Jávor Benedek.

A parlamenti szakbizottság még nem véglegesítette a beszámolóját a tényfeltáró utazásról, mert álláspontot vár a magyar kormánytól néhány kérdésre, például a Budapest Szíve programmal kapcsolatos visszaélésekről.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !