Félő, hogy az EP-választásokba is beavatkozhatnak

Az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja egy szerdai nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy kibertámadások, interneten terjesztett álhírek és félrevezető információk fenyegetik a 2019-es EP-választás kampányának tisztaságát – írja az MTI.

Valamennyi tagállamnak komolyan kell vennie a demokratikus folyamatok és intézmények kibertámadások általi fenyegetettségét, és nemzeti tervet kell készítenie a veszély megelőzésére.

– mondta Julian King a Berliner Morgenpost című német lapnak, hozzátéve, hogy a brüsszeli bizottság a 2019 májusában tartandó választásra készülve a tagállamokkal együtt fokozza védelmi erőfeszítéseit.

A brit uniós biztos szerint meg kell akadályozni, hogy állami és nem állami szereplők aláássák a demokratikus rendszereinket és fegyverként használják őket ellenünk, és arra is rámutatott, hogy az online média egyre fontosabb a választási kampányokban, a bizottság számításai szerint pedig a kampányokra fordított összegeknek már az egyharmadát a közösségi portálokon költik el.

Az álhírek, a dezinformáció és a külső beavatkozás veszélyének jelentőségét egyébként

• a legutóbbi amerikai elnökválasztás
• és az Európai Unió és Ukrajna közötti – Hollandiában népszavazáson elutasított – társulási szerződés ügye is jelzi.

Az EP-választás különösen érzékeny ügy, mivel 27 nemzeti, tagállami szintű választást jelent, vagyis egyszerre 27 ország médiarendszerében fordulhatnak elő a választói magatartás befolyásolására irányuló rejtett, alattomos és káros törekvések – fogalmazott az uniós biztos.

Ezek miatt van arra szükség King szerint, hogy a közösségi portálok üzemeltetői következetesebben lépjenek fel a manipulációval és a dezinformációval szemben, ennek érdekében pedig átláthatóságra, hitelességre és világos felelősség viszonyokra van szükség.

Ehhez többek közt az kell, hogy a felhasználó tudja, ki hozta létre, ki finanszírozta és kinek az érdekét szolgálja mindaz, ami a képernyőn megjelenik előtte, a bizottság pedig elvárja az üzemeltetőktől, hogy gondoskodjanak róla, hogy a közösségi médiát ne használhassa senki fegyverként a demokrácia ellen.

Az eredeti tervek szerint egyébként július végére kellett volna kidolgozni egy magatartási kódexet, amely rögzíti a portálok üzemeltetőinek feladatait, de a beterjesztette első változatot a bizottság nem találta megfelelőnek, így egyelőre még tovább kell dolgozni rajta.