Magyar kezdeményezésre védené az EU a nemzeti kisebbségeket

Az Európai Parlament (EP) szeretné az egész EU-ra érvényesen meghatározni, hogy minimálisan milyen jogok illetik meg a kisebbségeket az Európai Unióban. Egy kedden nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban az EU képviselőtestülete felszólította az Európai Bizottságot, hogy javasoljon egy irányelvet, amely megállapítja a kisebbségi jogoknak ezt a minimum szintjét. 

A parlamenti állásfoglalást Nagy József szlovákiai magyar EP-képviselő, a Híd–Most politikusa jegyzi. Az állásfoglalás nem kötelezi jogi erővel az Európai Bizottságot, hogy valóban előálljon egy ilyen javaslattal, de a politikai jelentősége nem elhanyagolható.

Idén tavasszal 1,3 millióan írtak alá egy hasonló tartalmú európai polgári kezdeményezést, amely a Minority Safepack névre hallgatott. Az aláírásgyűjtést a magyar kormány is támogatta. Az Európai Parlament kedden elfogadott állásfoglalása ettől független, de üdvözli a polgári kezdeményezés sikeres bejegyzését és aláírásgyűjtését, és arra bátorítja a Bizottságot, hogy tárja fel azokat a módszereket, amelyekkel a kisebbségek érdekei és szükségletei jobban képviselhetők uniós szinten.

„A legfontosabb célunk a gyűlöletbeszéd, és az abból eredő problémák visszaszorítása – mondta Nagy József. – Biztosítani kell, hogy minden európai félelem nélkül használhassa az utcán és nyilvános helyeken az anyanyelvét. Hidat szeretnénk építeni a kisebbségi és a többségi kultúra között, hogy elfogadják és támogassák egymást. Az Uniónak tisztelnie kell saját nyelvi és kulturális sokszínűségét.”

Először is definiáljuk, hogy kik számítanak nemzeti kisebbségnek

Az állásfoglalás azt kéri, hogy az EU-s jogban is fektessék le: pontosan milyen közösségek minősülnek kisebbségnek. Alkalmazható példaként az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyvről szóló ajánlás definícióját javasolja, amely szerint „nemzeti kisebbségek” olyan személyek csoportját jelenti egy államon belül, akik

• az adott állam területén élnek és annak állampolgárai;
• régóta fennálló, erős és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal;
• jellegzetes etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőket mutatnak fel;
• megfelelően reprezentatívak, habár számszerűleg kevesebben vannak, mint a szóban forgó államnak vagy ezen állam valamely régiójának népessége; 
• törekednek arra, hogy közösen megőrizzék a közös identitásukra jellemző jegyeket, ezen belül kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket.

Fektessük le, mi számít jogsértésnek

Az új jogszabályban olyan határértékeknek és lépéseknek is szerepelniük kellene, amelyek alapján fel lehet lépni a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető tagállamok ellen, javasolja az állásfoglalás.

Az EP-képviselők hangsúlyozták: az unió tagállamainak az unió polgárainak nyolc százalékát kitevő nemzeti kisebbségek tagjai számára is biztosítani kell az egyenrangú jogokat a kultúrához, a nyelvhez és az oktatáshoz. Uniós rendszerre van szükség van a kisebbségek védelméhez, amelyet a tagállamok kisebbségi politikáját értékelő dokumentumnak kellene kiegészítenie, vélik.

Az EP végül kiemelte a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének és támogatásának jelentőségét. Az unió lakosságának jelenleg csaknem tíz százaléka használ kisebbségi nyelvet. Az állásfoglalás azt kéri az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy törvényi szinten garantálják: a regionális és kisebbségi nyelvek az oktatásban és a médiában is megjelennek.

A Fidesz szerint is tovább kell erősíteni a kisebbségvédelmet az EU-ban

A jelentés elfogadása kapcsán Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes EP-képviselők elmondták: „Az EU-nak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén élő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel. Bár a kisebbségi jogokat az EU Alapjogi Chartája és számos nemzetközi dokumentum garantálja, továbbra sincs egységes kisebbségvédelme annak a több mint 50 millió állampolgárnak, akik az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartoznak. Ezen az EU-nak mindenképpen változtatnia kell”.

Bocskor Andrea, a jelentéshez készített CULT (Kulturális és Oktatási Bizottság) vélemény előadója a hétfő esti plenáris vita során elmondta: „Nagyon örülök annak, hogy az anyanyelven történő oktatás témaköre hangsúlyosan bekerült a jelentésbe. Az anyanyelvű oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségek megfelelő lehetőséget kapjanak anyanyelvük elsajátítására, illetve az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak.”

Az oktatáshoz való jog minden ember alapjoga, az anyanyelven történő oktatás kulcsszerepet játszik az identitás fejlődésében, hozzájárul a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzéséhez – hangsúlyozta a kárpátaljai származású képviselő.

„A hagyományos nyelvi és nemzeti közösségekhez tartozó egyének védelemre szorulnak Európa-szerte - mondta a jelentés elfogadása kapcsán Gál Kinga. – A tagállamok között nagy eltérések vannak a kisebbségek jogainak elismerése és biztosítása tekintetében. Sajnos megszerzett jogokat is gyakran elvesznek vagy szelektíven alkalmaznak. Biztosítani kell tehát a hagyományos nemzeti kisebbségek számára a név- és nyelvhasználat jogát egyéni és közösségi szinten egyaránt, az élet minden területén. Továbbá az anyanyelvi oktatást megfelelő tankönyvekkel és tantervekkel, valamint a többségi, hivatalos nyelv idegennyelvként való elsajátítását.”

A kolozsvári születésű EP-képviselő hozzátette: elengedhetetlen a pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférés e közösségek számára, hiszen kimutatható, hogy e támogatások hiánya az egyébként is hátrányosabb helyzetű, kisebbségek-lakta régiók leszakadásához vezet. Mindezért valóban itt az ideje, hogy az uniós döntéshozók lépéseket tegyenek a nemzeti közösségek jogainak rögzítésében, figyelembe véve a már létező pozitív példákat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !