Áttörés jöhet a brexitben: Mayék jogilag kötelező erejű módosításokat értek el

Hétfő este Strasbourgba utazott a brit miniszterelnök Theresa May és Stephen Barclay, a brexitügyi tárca vezetője, ahol Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkoznak. Eleinte nem közölték a látogatás célját, röviddel éjfél előtt viszont azt nyilatkozta David Lidington, a brit kormány kabinetirodáját vezető miniszter, hogy Maynek 

az Európai Unióval tartott tárgyalásokon, ezek pedig „megerősítik és feljavítják” brexitmegállapodást.

Nem hivatalos értesülések szerint May repülőgépe már a hétvége óta indulásra készen állt a brit királyi légierő (RAF) Londonhoz közeli támaszpontján, tehát bármiről is egyeztek meg az Egyesült Királyságban, majd az EU-képviselettel, számíthattak a pozitív fejleményre.

Az alsóház az eredeti tervek szerint kedd este szavaz újra a novemberben elért brexitmegállapodásról, amelyet a képviselők a januári első szavazáson óriási többséggel elutasítottak, elsősorban az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozását célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt, ezért volt annyira égető Maynek a hétfői találkozó.

Lidington hétfő este annyit közölt, hogy Junckerrel két dolgot sikerült elérnie Maynek: egyrészt az EU garantálta, hogy nem próbálja csapdával a backstopba ragasztani a briteket, mert ebben az esetben az Egyesült Királyság független fél előtt megtámadhatná a lépést, másrészt pedig egy közös dokumentumban rögzítik, hogy a backstopot megfelelő alternatívával váltják ki a 2020. decemberi határidőig. A kialakult helyzetet Lidington egyébként úgy jellemezte, hogy a képviselőknek dönteniük kell a keddi szavazáson:

Hétfő késő este Theresa May és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatót tartott, ebben Juncker is megerősítette Lidington szavait, külön kiemelve, hogy a brexit vagy a hétfőn elfogadott formában, vagy lehet, hogy semmilyen formában nem valósul meg. Hozzátette, hogy bár továbbra is ellenzi a britek kilépési szándékát, a lehetőségekhez képest minden segítséget megad a helyzet rendezésére, és ezért második esélyt is adnak a briteknek, de tovább nem nyújthatják a dolgot. Juncker közlése szerint a brit alsóházi szavazás után március 20–21-én szavaznának majd az EU-tagországok a brexitről, ha elfogadják azt a britek.

A backstop-záradék alapján ha a kilépés után tervezett 21 hónapos átmeneti időszak végéig sem sikerülne az EU-val olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely önmagában szükségtelenné teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán – amely a brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz –, az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is.

Azt viszont, hogy az Egyesült Királyság elvileg végérvényesen vámunióban maradhatna az EU-val, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi brexittábora, illetve szintén EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem hajlandó elfogadni, ezért a kormány jogi érvényű módosítást próbál elérni a már lezárt megállapodásban, ettől viszont az Európai Unió határozottal elzárkózott.

Theresa May nemrégiben bejelentette, hogy ha a ház kedden újból elveti a brexitegyezményt, a kormány szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli brexitet. Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbítását. 

A brexit elhalasztásához  az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása is szükséges.