Nem pártok mellett, hanem pártok ellen fogunk szavazni az EP-választáson
További Európai Parlament cikkek
-
Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét - Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
Nem a támogatás, hanem az elutasítás határozhatja meg a szavazók többségének döntését a májusi európai parlamenti választáson egy pénteken Berlinben ismertetett felmérés szerint.
A YouGov közvélemény-kutató társaság 12 EU-tagországra kiterjedő felmérése kimutatta, hogy sokan nem egy párt mellett foglalnak állást a szavazatukkal, hanem azon párttal szemben, amelyet a leginkább elutasítanak.
Az EP-választáson részvételre jogosultak mindössze 6,3 százaléka rendelkezik úgynevezett pozitív pártidentitással, vagyis száz választó közül csupán nagyjából hatan azonosulnak valamely párttal. Ugyanakkor majdnem minden második választó - 48,8 százalék - teljes mértékben elutasít egy vagy több pártot, azaz negatív pártidentitással rendelkezik.
A pártcsaládok, politikai irányzatok szerinti bontást tekintve látható, hogy
a jobboldali populista és a szélsőjobboldali pártok elutasítottsága a legnagyobb mértékű, 52,8 százalékos. Azonban a pozitív irányú pártidentitás is ebben körben a legnagyobb, 10,3 százalékos. De magas, 52,2 százalékos a baloldali populista és a szélsőbaloldali pártok elutasítottsága is, és a támogatottságuk is jelentős, 6,2 százalékos.
Az egyik legnagyobb német közhasznú magánalapítvány, a Bertelsmann Alapítvány szakértője, Robert Wehrkamp szerint ezek az adatok jelzik, hogy a populista pártok viszonylag rövid idő alatt stabil törzsszavazói bázist építettek ki, de nagy elutasítottságuk azt is mutatja, mennyire veszélyes lenne más pártok számára a populisták utánzása.
A YouGov tanulmányának társszerzője szerint
a pártrendszer hagyományos szereplői közé tartozó, EU-párti erőknek inkább a populisták elutasítottságára kellene építeniük, és még aktívabban kellene törekedniük a választók antipopulista ellenmobilizációjára.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a populista pártok szavazóit csak az EU-val szembeni kételkedő, szkeptikus hozzáállás és a demokrácia bírálata köti össze, szakpolitikai kérdésekben pedig még nagyobb a megosztottság közöttük, mint a politikai spektrum közepéhez tartozó, hagyományos pártok szavazói között.
A májusi választás után kialakuló új EP-re nézve ez azt jelenti, hogy a hagyományos pártok még nagyobb koalíciója kell majd a konszenzusos döntésekhez. Minél erősebbek a politikai színtér szélein elhelyezkedő populista-szélsőséges pártok, annál erősebb az egyetértési kényszer középen. Viszont ha nem sikerül megteremteni az egyetértést, negatív többségek alakulhatnak ki, ami megbéníthatja az EP-t.
A YouGov Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban végezte a felmérést, összesen 23 725 ember megkérdezésével. Az eredmények a kutatásba bevont országok választókorú népességére reprezentatívak.
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
