Orbán: Világnemzetet építünk

Minden európai ország első számú kérdése az EP-választáson a migráció ügye, és a jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy ebben a témában sikerül-e közelíteni a széttartó véleményeket, helyreáll-e az európai egység; eddig az erre irányuló kísérletek egyike sem járt sikerrel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kolozsváron.

Posztkeresztény világ jön

A kormányfő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott előadásában kiemelte: az európai politikai gondolkodás két ágra szakadt a bevándorlással kapcsolatban.

Míg a Nyugat azon gondolkodik, hogyan éljünk együtt, mi, közép-európaiak azon: mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk a migránsokkal.

Ezért az ún. „közép-európaiak” azt akarják, a migrációról szóló közös európai dokumentumok mindegyikében szerepeljen, hogy a migrációt meg kell állítani.

Orbán Viktor fejtegetése szerint a nyugatiak el akarják tüntetni a különbségeket, de ami nagyobb baj, szerinte azt akarják, hogy „mi is engedjük be nagy számban a bevándorlókat” – ugye az eddigi egyetlen komolyabb tervezet arról szólt, hogy Magyarországnak két év alatt 1294, Olaszországban vagy Görögországban partot érő ember menedékkérelmét kell elbírálnia –és akkor helyreáll az európai egység. Orbán szerint azonban

az európai egységért ezt az árat nem szabad megfizetni.

Az egyetemi előadásán Orbán arról is értekezett, hogy

• a bevándorlás mély változásokat előidéző folyamat;
• a bevándorlók nem az EU-hoz kapcsolódó területekről, hanem a kereszténytől különböző civilizációból érkeznek, így „szükségszerűen kevert népességű lakosság jön létre”;
• és ezt „a liberális doktrínák” úgy kezelnék, hogy mindenki kilép minden hagyományból, és

az európai baloldal ezt kívánatos fejleménynek tartja, posztnemzeti és posztkeresztény korszakot vizionál.

Tíz évig még biztos maradunk keresztények

A miniszterelnök ezzel szemben azt ígérte, 

ezért a fiataloknak a következőket kínálja:

• biztonságos élet azoknak, akik megmaradnak a magyarságukban;
• teljes foglalkoztatottság;
•  gazdasági növekedés („fejlődő magyar élet”).

Orbán szerint annak ellenére, hogy a magyar szuverenitást folyamatosan kihívások érik, a nemzet 

nagy idők és nagy lehetőségek kapujában áll.

És ezt a lehetőséget a szuverenitásalapú politika alapozza meg, melynek vonásait Orbán a következőkben vázolta fel:

• a nemzetközi szövetségekben való tagság nem cél, hanem eszköz a magyarok számára;
• fontos, hogy magyar kézben legyen az államadósság;
• mindig tudni kell válaszolni arra a kérdésre, kik vagyunk, és „miért követelünk maguknak a helyet a nap alatt”.

Épül a világnemzet

A miniszterelnök azt is leszögezte – a számtalan etnikai számháborút átélt Erdélyben kissé baljós csengésű kifejezéssel élve –, hogy

a magyarok nyíltan vállalt demográfiai politikát is csinálnak, mert nem akarnak elfogyni, bár az EU-ban ezt szalonképtelennek nyilvánították.

Az MTI által közölt leirat alapján Orbán előadása végén már arról értekezett, hogy

a magyarok világnemzetet építenek,

ami azt a törekvést jelenti, hogy a világ minden sarkában találunk magyarokat, és ezeket a „nemzetrészeket” kéne összekapcsolni a bizonyos világnemzetté. Ennek érdekében a vegyes területeken is ellensúlyozni kell az asszimilációs nyomást, „elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a magyarnak születetteket a vegyes területeken is”.

És ha már itt tartott, akkor meg is válaszolta a kérdést: szerinte mi, magyarok „egyedi fajta vagyunk”, van egy senki máséval össze nem keverhető, sajátos kulturális gyökérzetünk, történelmünk, nyelvünk. Másrészt azért van jogunk a létezésre, mert

Orbán a nemzetkarakterológia régi toposzát előrántva azt is kifejtette, „a magyarok karakterének örök motívuma”, hogy ösztönösen el akarják kerülni a szolganépsorsot, senkinek az alávetettjei nem akarnak lenni, és minden alá-fölérendeltségnek világos és méltányos indoka kell hogy legyen.