EP-választás: a legfontosabb tudnivalók, röviden

• A magyarországi EP-választást a leadott szavazatok 52,1 százalékával a Fidesz nyerte. Az elnyerhető 21 EP-mandátumból 13 hely az övék, ez eggyel több, mint öt éve.
• A Fidesz a tavalyi, parlamenti választáshoz képest egymillióval kevesebb szavazatot kapott, ami még mindig nagyjából félmillióval több, mint az öt évvel ezelőtti EP-választáson.
• A második a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció lett. Az ő listájukat Dobrev Klára, Gyurcsány felesége vezette. 16 százalékot kaptak, 4 képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
• A harmadik 10 százalékkal a Momentum lett, 2 képviselőjük mehet az Európai Parlamentbe. A Momentum nyolc budapesti kerületben is második, a DK-t is előzi. Ilyen például a VI., VII., VIII. és IX. kerület is, utóbbiban majd 23 százalékkal. Az országban mindenhol 5 százalék fölött kaptak, ami sem az MSZP-nek, se a Jobbiknak nem jött össze
• Az MSZP és a Jobbik 1-1 képviselői helyet nyert, ez mindkét pártnál durva visszaesés.

• Az LMP nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a párt elnöksége le is mondott.
• Az új Európai Parlamentben továbbra is az Európai Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója, de a többséghez a Szocialisták/Szociáldemokraták és – most először – a Liberálisok támogatására is szükségük lesz.
• Több országban (pl. Olaszországban és Franciaországban) is az „új Brüsszelt” akaró, bevándorlásellenes erők nyertek, de a többségtől még messze vannak. A liberálisok és a zöldek sokkal inkább erősödtek, míg a két legnagyobb frakció – az Európai Néppárt és a szocialisták pártcsaládja – meggyengült.
• 25 éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-választáson, utoljára 1994-ben volt 50 százalék felett az összes EU-országot nézve. Magyarországon is EP-választási részvételi rekord született.
• A magyarországi eredményeket itt böngészheti.