Fontos kérdés tisztázódott az EP-választásokkal kapcsolatban

Az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerületet alkot, ezért a fellebbezési, illetve a jogorvoslati szintek eltérnek az országgyűlési választáson gyakorolhatótól.

A június 9-ei választási eljárásban négyféle választási bizottság működik:

• szavazatszámláló bizottság (szszb),
• helyi választási bizottság,
• területi (fővárosi) választási bizottság,
• valamint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

A bírósági felülvizsgálat esetében a Kúria illetékes.

A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján, június 9-én működik, dönt a szavazás alatt felmerülő kérdésekben: például szavazni akarók visszautasításáról, mozgóurnaigény elutasításáról, vizsgálja a szavazatok érvényességét.

A helyi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásokról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett más cselekménnyel kapcsolatos kifogásról és minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a települési nemzetiségi vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik. Az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a helyi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról is ez a szerv dönt.

A területi választási bizottság (Budapesten a Fővárosi Választási Bizottság) dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a vármegyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz, a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik. Emellett dönt a helyi választási bizottság hatáskörébe nem tartozó, kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érintő és a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről. Valamint dönt a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásról (ezekben az esetekben az illetékességet a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye határozza meg).

Az NVB az egész választás alatt működik

A Nemzeti Választási Bizottság az egész választási folyamatban működik: ez a testület vizsgálja, hogy az EP-választáson indulni kívánó pártok és listáik megfelelnek-e a választási törvényben előírt feltételeknek. Az NVB sorsolta ki az EP-listák szavazólapi sorrendjét is, megszámlálja a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatokat, és megállapítja az EP-választás eredményét.

Emellett az NVB dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi vagy területi választási bizottság hatáskörébe, és az elkövetés helye nem határozható meg, a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, valamint az országos, lineáris médiaszolgáltatás és az országosan terjesztett sajtótermékek, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról.

A területi választási bizottság másodfokú határozata ellen, valamint az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Kúria bírálja el. A kérelem tárgyában a legfelsőbb bírói testület három napon belül dönt, kivételes esetekben az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, alkotmányjogi panasszal – írta az MTI.