Fogalmunk sincs, mi kerül a szemétbe

Az Eurobarométer felmérése szerint az eu-s állampolgárok hatvan százaléka nem gondolja úgy, hogy háztartási hulladéka túl sok lenne, az adatok szerint viszont fejenként átlagosan több mint fél tonna szemetet termelünk minden évben.

A kutatás azt is kimutatta, hogy arra sem figyelünk oda, mennyi ételt pocsÉkolunk el hiábavalóan. A legtöbb polgár egyetértett abban, hogy jobb gyűjtőrendszerek kellenének, minden nyolcadik ember szerint pedig fontosak a környezetvédelmi szempontok, az újrahasznosítás vagy a többször lehetséges használat is.

A környezetvédelemért felelős uniós biztos, Janez Potočnik szerint a kutatás megmutatta, a legtöben egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mennyit szemetelnek.

"Ha a szemetelést nem lehet megakadályozni, legalább próbáljunk meg profitálni belőle. A hulladék nagy része ugyanis olyan, amit többször is használhatunk, vagy újrahasznosítható, az ételtől és kertészeti szeméttől elkezdve a régi mobiltelefonokig. Ha hatákonyan használjuk ki az ezekben rejlő lehetőségeket, még pénzt is megtakaríthatunk. Egy háztartás akár 500 eurót is megspórolhatna évente, ha kevesebb ételt dobnának ki.”

A kutatás során felmerült egyik legnagyobb hiányosságot az emberek hozzáállásában tapasztalták, mivel a megkérdezettek egyáltalán nem törődtek vele, mennyi szemetet termelnek a háztartásukban. A 27 tagországból 21-ben – az első három helyen Romániával, Bulgáriával majd Litvániával – mondták azt a válaszadók, hogy nem termelnek túl sok szemetet.

Pedig az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az európai állampolgárok 513 kg háztartási szemetet termelnek minden évben.

Az ételkidobással kapcsolatban az emberek szintén alulértékelik a mennyiségeket. Csak a válaszolók tizede mondta azt, hogy soha nem dob ki ételt, ugyanakkor minden hetedik válaszoló úgy vélte, csak az ételek 15 százaléka, vagy még ennél is kevesebb megy nála veszendőbe. Pedig egy, az Egyesült Királyságban készített tanulmány szerint a megvásárolt ételek 25 százaléka kerül a szemétbe.

A megkérdezettek hatvan százaléka mondta azt, hogy nem tudja jól megbecsülni az egy személyre szóló adagokat, és hogy mindig túl sokat főz. Kifogásolták viszont, hogy az élelmiszerek csomagolásán nem tüntetik fel rendesen, meddig jó a termék. mint mondták, ha a lejárati idő rendesen fel lenne tüntetve, akkor kevesebb ételt dobnának ki. Támogatnák továbbá, hogy a boltokban kisebb adag ételeket adjanak, és hogy a bevásárlás előtt mindenki jobban tervezze meg, mire van szüksége.

A gyűjtőrendszereken is múlik

A legtöbb uniós országban az emberek hetven százaléka egyetértett azzal: jobb gyűjtőrendszerekre van szükség ahhoz, hogy javuljon a hulladékfelhasználás a lakóhelyükön. Sokan támogatnánk azt az ötletet, hogy a gyártók fizessenek a szelektív gyűjtésért és újrahasznosításért, de csak kevesen támogatnák, ha a termelt szemétért a háztartásoknak kellene fizetnie. A megkérdezettek 75 százaléka mégis szívesebben fizetne a háztartásában keletkező szemét miatt maga, mint hogy ugyanezt az összeget adó formájában vonják el tőle.

Az adókkal úgy néz ki, senki sincs kibékülve, mert a válaszolók közt abban is egyetértés volt, hogy inkább fizetnének magasabb árat egy élelmiszerért, ha abba bele van építve a szemétkezelés költsége is, mint hogy ezt az összeget adó formájában szedjék be tőlük. Kivétel egyedül Litvánia volt, ahol jobban szerettnék inkább adóként fizetni a “szemétdíjat”.

Szívesen vennénk újrahasznosított terméket

A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége, 86 százaléka azt mondta, szívesen vennének olyan termékeket, amikről tudják, hogy újrahasznosított anyagokból készültek, a legkevésbé Litvániában, a leginkább pedig Svédországban és Dániában támogatnák ezt. Minden hetedik ember mondta azt, hogy szívesen venne használt holmit, főleg ha bútorról, elektromikus eszközről vagy ruházatról van szó.