Jönnek a lengyel vízvezeték-szerelők
További Hírek cikkek
- Az EP szankciókkal sújtana le a venezuelai rezsimre
- Az EP újabb szankciókat akar Maduro ellen
- EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére szólított fel az Európai Parlament
- Az EP leszavazta a saját állásfoglalását
- Az Európai Parlament bírálta a pénzmosásban érintett országok EU-s listájának elutasítását
Szerdán mutatja be Michel Barnier belső piacért felelős biztos a Belső Piaci Törvénnyel kapcsolatos javaslatait és 12 fő kezdeményezését, melyek az unió gazdasági növekedési potenciáljának emelését célozzák, írja az euractiv.hu. Ezzel egyidőben megnyitják a munkaerőpiacot is, melyből csak Románia és Bulgária marad ki. Egyesek attól tartanak, hogy újra fellángolhat a 2005-ös lengyel vízvezetékszerelő-kampány Nyugat-Európában.
A 2004-ben csatlakozott 10 ország ugyanis annak idején elfogadta azt a feltételt, miszerint a gazdagabb országok munkaerőpiacukat csak fokozatosan, hét év alatt nyitják meg. A belső piac fejlődése miatt azonban felmerült, hogy sok munkát határon átnyúló szolgáltatásként is el lehetne végezni. Bár született már egy irányelv arról, miként is kell használni a közös piacot, de a szakmai képesítések elismerésével, a szellemi tulajdonnal és a közbeszerzésekkel kapcsolatban közös szabályozásra van szükség.
Jönnek a lengyel vízvezeték-szerelők
2005-ben a franciáknál népszavazást tartottak az európai alkotmánytervezetől, és a kampány során az olcsón dolgoz, munkavállalói jogokkal nem rendelkező lengyel vízvezeték-szerelővel rémítgették a franciákat. Ezt védené ki a most javasolt egységes európai szakmai igazolvány, mellyel Izlandtól Görögországig igazolhatja szakképesítését az adott esetben lengyel szerelő.
A Bizottság most konkrét javaslatokat vár a szakemberektől a kártya bevezetésére. A szakmunkák szolgáltatáskénti exportját ugyanis a legtöbb tagállamban úgy lehetetlenítették el, hogy más akadályokat támasztottak a kisiparosok és szakmunkások felé.
Közös adóalap és szen-dioxid adó
A biztos továbbviszi a közös, konszolidált társasági adóalap tervét is, mely harmonizálná az adóalap kiszámítási módját, így egyik ország nem vonhatna el adóalapot a másiktól. Magyarország és Csehország egyébként a közös adóalap ürügyén maradt ki az Euró Plusz Paktumból, és így tartotta meg a koronát illetve a forintot.
Ugyan a bizottsági javaslat nem tekinti kötelezőnek a közös adóalap, a CCTB alkalmazását, eddig 23 tagállam állapodott meg alkalmazásáról, így a többiek számára a konszolidált adóalap alighanem adottság lesz: vagyis Magyarország elsősorban a svéd, cseh és brit adóalapokkal folytathat versenyt.
Még jelentősebb és bátrabb javaslat az európai szén-dioxid adó bevezetésének ötlete. Ennek részleteit Algirdas Šemeta adóügyi biztos szintén szerdán fogja bemutatni.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.