Most a Velencei Bizottság kritizálta az alkotmányt

Heves vita alakult ki május 25-én, szerdán az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában az április 18-án a Magyar Országgyűlés által elfogadott új magyar alkotmányról, és az azzal kapcsolatban felmerülő demokratikus és emberi jogi kérdésekről. A vita apropóját a Velencei Bizottság készülő jelentése adta, írja az euractiv.hu

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának titkára, Thomas Markert elmondta, a Velencei Bizottság két külön körben vizsgálja a magyar alkotmányt, egyrészt a magyar kormány, másrészt az Európa Tanács kérésére.

Markert kiemelte, ez utóbbi vizsgálat eredményét még nem összegezték és nincs végleges formája sem, mivel a Bizottság véleményét június 17-18-én fogadják el. Ettől függetlenül a Velencei Bizottság aggasztónak találja az alkotmány elfogadásának módját, hiszen a tervezet szövegét március 14-én mutatták be, április 18-án pedig már el is fogadták, így mindössze öt hét volt a dokumentum áttanulmányozására, ami szerintük nem elégséges.

Szintén aggályosnak találták a kétharmados törvényeket. Markert szerint míg sok európai alkotmányban a kétharmados többséghez kötött alkotmány- illetve törvénymódosítások biztosítják, hogy csak pártok közötti konszenzus létrejöttével lehessen a szabályokat megváltoztatni, ez a mai magyar politikai életre nem alkalmazható. „A megoldás abban állna, hogy a hatalom birtoklói önmérsékletről tennének tanulságot, de jelenleg ennek nem látjuk nyomát" - írja a bruxinfo.hu.

Ugyancsak kifogásolta a VB az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését. Markert aggasztónak nevezte, hogy nem vizsgálódhat költségvetési témákban a testület, és nem tetszett neki az alkotmány preambuluma sem, melyben „a nemzet meghatározása diszkriminatív lehet bizonyos kisebbségekkel szemben”. Problémát vethet fel a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás alkotmányos kifejezése is, mely „más országok státuszát sértheti”.

Ezután azokról az aggályokról beszélt, amik a szomszédos államokban a felelősségvállalás miatt merültek fel, mert sokan félnek ettől, és azt gondolják, ez jogalapot teremthet később területi követelésekre is.

Markert az aggodalmak között említette meg az alaptörvénnyel kapcsolatban azt is, hogy a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációt nem tiltja, illetve hogy a házasságot pusztán férfi és nő között ismeri el – ez ugyanis akár a homoszexuálisok elleni fellépésekre is okot adhat.

Markert azt is kifogásolta, hogy az újjászervezett Költségvetési Tanács megvétózhatja az elfogadott költségvetést, ez pedig akár új választások kiírásához is vezethet, mivel pedig a tanács tagjait a jelenlegi kormány nevezte ki, ugyanígy lehetőséget ad arra, hogy a következő kormányok munkáját akadályozza.

A képviselők nem értettek egyet

A vitán több EP-képviselő is kifogásolta a magyar alkotmány napirendre vételét, hiszen az alkotmányozás a tagállamok belügye. Mások viszont üdvözölték a vitát, és inkább az alkotmányozás túl gyors menetét, illetve a kétharmados törvények magas számát kérdőjelezték meg.

Gál Kinga néppárti képviselő azt kifogásolta, hogy az EP Bizottsága egyáltalán milyen alapon vitázik a magyar alkotmányról. Véleménye szerint Magyarország az új alaptörvény elfogadásakor nem ment szembe semmilyen kötelezettségével, így nem látja, miért lenne helye egy ilyen vitának ebben a bizottságban. Ugyanezt emelte ki a vitában képviselőtársa, Simon Busuttil is, aki felidézte, a magyar alktományt emberi jogi szempontból vizsgálja az EP bizottsága, ám ebből a szempontból nem hangzott el kifogás.

Monika Flasikova-Benikova az EP szocialista frakciójából válaszában kifejtette, a vélemények nem Magyarország ellen irányulnak, de az új alaptörvényben van egy olyan kitétel, miszerint az alapjogok egy konkrét kisebbségre, a melegekre nem vonatkoznak.

„Ez nem demokrácia” - jelentette ki Judith Sargentini, a szintén holland zöldpárti képviselő, aki szerint a demokráciákban akármilyen törvényeket fogad is el egy kormány vagy egy parlament, megmarad a lehetőség a megváltoztatásukra. „Ez a kormány nem demokratikusan próbál kormányozni a jelenlegi megbízatásának körében” - mondta a képviselőnő, majd hozzátette: a kormány mindent megtesz azért, hogy bebiztosítsa magát a következő választásokra.

Nincs hasonló alaptörvény

Claude Moraes szocialista EP-képviselő arra kérdezett rá Thomas Markertnél, valóban igaz-e a magyar kormány azon érvelése, miszerint az alkotmány egyes részei megtalálhatóak más európai országok alkotmányaiban is és van-e olyan alaptörvény, amelyben ugyanilyen sok sarkalatos törvényt határoznak meg. Markert válaszában kifejtette: a magyar alkotmány egyedülálló ebből a szempontból.

Göncz Kinga később arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy mivel az új rendszerben az ombudsmani tisztségeket összevonták, az adatvédelemmel pedig a továbbiakban nem foglalkozik külön tisztségviselő, ezért ezeket a bizottságnak a továbbiakban is figyelemmel kellene kísérnie.