Megszavazta az EP Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Megszavazták az EP-képviselők szerda délelőtt azt a jelentést, mely felkészültnek minősíti Romániát és Bulgáriát a schengeni övezetbe való belépésre. A Parlament véleményét 487 igen, 77 nem szavazat és 29 tartózkodás mellett fogadták el, és továbbítják a tagállamok belügyminisztereit tömörítő Belügyi Tanácsnak, amely június 9–10-i luxembourgi ülésén foglalkozik a témával. A két ország schengeni csatlakozásáról a schengeni övezetbe tartozó tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük.

„Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez nem ajándék, ezek az országok keményen megdolgoztak ezért a csatlakozásért” – hangsúlyozta Agustín Díaz de Mera García Consuegra spanyol néppárti képviselő abban a plenáris vitában, melyet kedden tartottak az Európai Parlamentben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról, írtaa Bruxinfo.hu.

A kedden felszólaló képviselők többsége egyetértett Carlos Coelho portugál jelentéstevővel, aki kiemelte: ha a schengeni rendszer gyöngül, akkor az EU szavahihetősége is gyengülni fog, hisz az unió legnagyobb vívmánya a szabad mozgás. Coelho szerint a két jelöltországnak dicséretére válik, hogy a feltételeket ilyen hamar teljesítették.

Az Európai Tanács nevében felszólaló Győri Enikő államtitkár elmondta: a magyar elnökség számára is prioritás volt, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez, és mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett, hogy joganyagukat és a gyakorlatukat közelítsék a schengeni feltételekhez.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szerdán így kommentálta a Parlament döntését: „Schengen az EU egyik legnagyszerűbb vívmánya. Nem szabad, hogy meggondolatlan döntéshozatallal leromboljuk. A schengeni övezet a külső határok ellenőrzését a lehető legmagasabb szinten valósítja meg. Románia és Bulgária teljesíti az ezzel kapcsolatos elvárásokat, ezért nem szabad késleltetni csatlakozásukat. Arra kérem a Tanácsot, hogy vegye figyelembe a Parlament nagy többséggel elfogadott véleményét.”

Cecilia Malmström gratulált Romániának és Bulgáriának azokért az eredményekért, melyeket eddig elértek. Az uniós belügyi biztos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a határellenőrzés megszüntetése a román és a bolgár határon nem csak technikai értékelésen, de bizalmon is alapul, ez a bizalom pedig véleménye szerint még nincs meg, éppen ezért fontos, hogy a tagállamokkal együtt ez ügyben megoldást találjanak. Carlos Coelho azt mondta szerdán, hogy a bolgár–török–görög határszakasz az illegális bevándorlás szempontjából az EU külső határának legérzékenyebb pontja. Ezért Bulgáriának néhány további intézkedést kell tennie. Többek között ki kell dolgoznia egy, a schengeni csatlakozáskor végrehajtandó speciális cselekvési tervet, és közös forgatókönyvet kell kidolgoznia Görögországgal és Törökországgal, hogy szükség esetén kezelni tudják a növekvő migrációs nyomást.

Szó sem lehet kettős mércéről

A plenáris vitán beszéltek arról is, bevezessenek-e új kritériumokat a két ország ellenőrzése során. „Csak olyan kritériumok alapján szabad elbírálni őket, melyeket másoknál is alkalmaztak már, nem szabad újakat bevezetni” – hangoztatta a korábban már felszólaló Consuegra, és ezzel egyetértett a néppárti Gál Kinga is, aki kiemelte: nem szabad több feltételt támasztani Romániával és Bulgáriával szemben, mint amennyit a korábbi schengeni bővítések alkalmával támasztottak.

„Minden schengeni feltételnek megfelelünk” – jelentette ki a román, Marian-Jean Marinescu, hisz Románia integrált biztonsági rendszert fejlesztett ki, megerősítette együttműködését a Frontex-szel és a legmodernebb eszközökkel harcol az illegális bevándorlás ellen.

A bolgár Iliana Malinova Iotova szerint nem szabad hagyni, hogy a schengeni övezetbe igyekvő két országot bűnbakként kezeljék „a meg nem oldott bevándorlási problémák, az Észak-Afrikából érkező bevándorlási hullám, a választási vereségek, vagy az érdektelenség” miatt.

Nem mindenki támogatta

A felszólalók között voltak olyanok is, akik nem lelkesedtek a schengeni rendszer kibővítéséért, az olasz Mario Borghezio egyenesen úgy vélte, Románia és Bulgária gyenge láncszemei lesznek a schengeni rendszernek, kiemelve, hogy a szárazföldi és a tengeri határok ellenőrzésében súlyos hiányosságok vannak.

A független, holland Daniel van der Stoep a két schengeni jelölt rossz korrupciós indexére hívta fel a figyelmet, két brit képviselő pedig felszólalásuk szerint attól tart, hogy a két ország schengeni csatlakozásával tömegesen jelennek majd meg a romák Nagy-Britanniában. Erre reagálva Győri Enikő kiemelte, hogy a szabad mozgás uniós alapelv, ezt a jogot pedig bármely más uniós polgárhoz hasonlóan most is élvezik a romániai és bulgáriai romák.

A tagállamok belügyminiszterei június 9-10‑én találkoznak, mert mielőtt a Miniszterek Tanácsa döntést hoz a két ország csatlakozásáról, ellenőrizni kell, hogy teljesítik‑e a határok nélküli térséghez való csatlakozás feltételeit. Erről az Európai Parlamenttel is konzultálniuk kell.