Máris dúl a vita a romastratégiáról

Élesen kritizálták a képviselők az Európai Bizottságot a romákkal szembeni diszkriminációról tartott szerda esti strasbourgi vitán. A Bizottság a felszólalók többsége szerint nem lép fel kellő eréllyel a romastratégia mellett, és nem tesz meg mindent a közelmúltban több tagállamban is előforduló romaellenes incidensek kiküszöböléséért.

Az Európai Bizottság idén áprilisban fogadta el az uniós romastratégiát, mely a romák lakhatási körülményeinek javítását, munkaerőpiaci integrációját, egészségügyi helyzetének javítását és képzettségi szintjének növelését célozza meg. A tagállamoknak 2011 végéig kell kidolgozniuk saját nemzeti stratégiájukat, amelyben meghatározzák, hogy miként szeretnék elérni a fenti célokat. Az Európai Parlament szerint azonban a stratégia érvényesülésében máris számos hiányosság tapsztalható.

Renate Weber román liberális képviselő az alapjogok garantálását kérte számon az Európai Bizottságon, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy több uniós országból is kiutasítják a romákat. A roma gyermekek oktatásáról beszélve az olasz Roberta Angellili néppárti képviselő egy sokat mondó statisztikát idézett, amely szerint míg a nem roma gyermekeknek 97, addig a roma gyermekeknek csupán 40 százaléka jár általános iskolába és csak az egytizedük középiskolába. Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata politikus hiányolta a megfelelő információkat a nemzeti stratégiák tartalmáról és a romák helyzetének javítására szánt uniós támogatások felhasználásáról. Mara Bizzotto a Szabadság és Demokrácia Európája olasz képviselője viszont az egész uniós romastratégiát álszentnek nevezte. „Miért költ az EU a romák integrációjára, ha ők nem szeretnének integrálódni?” - kérdezte.

Az Európai Néppárt (EPP) vezérszónokaként elhangzott beszédében Járóka Lívia fideszes képviselő négy feladatot nevezett meg, amelyet az uniós intézményeknek mindenképpen meg kell oldaniuk a magyar uniós elnökség alatt elfogadott európai roma stratégia sikere érdekében.  A intézményes és koordinációs keretek véglegesítése mellett szükségesnek tartotta egy európai válságtérkép megrajzolását, amely közös statisztikai jellemzőik alapján felméri azokat a súlyos strukturális problémákkal küzdő mikrorégiókat, ahol azonnali beavatkozás szükséges. Járóka Lívia reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság felügyelete alatt és az Európai Alapjogi Ügynökség közreműködésével készülő felmérés eleget tesz majd ezen követelményeknek. A képviselő azt is elmondta, az esélyegyelőség megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy a 2013-at követő többéves pénzügyi keretben megfelelő összegek álljanak rendelkezésre a romákkal kapcsolatos programokra. A negyedik uniós feladatot Járóka Lívia abban látta, hogy a Bizottságnak ki kell kényszerítenie az egyenlő bánásmódról szóló 2000/43-as uniós irányelv maradéktalan tagállami átültetését.

Az uniós partnerszervek plenáris ülésen részt vevő tagjai ígéretet tettek a problémák hatékony kezelésére. Androulla Vassiliou biztos leszögezte: a romastratégia nem semmitmondó szöveg, hanem valódi stratégia lesz, amely kiegészíti a már létező antidiszkriminációs uniós jogszabályokat. A Tanács nevében felszólaló Elzbieta Radziszewska pedig politikai támogatásáról biztosította a tagállamokat a saját romastratégia elkészítésében. A soros uniós elnöki tisztséget betöltő lengyel kormány államtitkára továbbá szégyennek nevezte, hogy Európa tízmilliós roma népességének jelentős része szegénységben és társadalmi kirekesztésben él.

Az Európa Tanács becslései szerint Európában mintegy 10-12 millió roma él, közülük 6 millióan az EU-ban. A legtöbb roma Romániában (1,85 millió), Bulgáriában (750 ezer), Spanyolországban (725 ezer) és Magyarországon (700 ezer) él. A teljes népességhez viszonyított arányuk Bulgáriában (10,3%), Szlovákiában (9,17%), Romániában (8,32%) és Magyarországon (7,05%) a legnagyobb.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!