Az EP első idei plenáris ülésén pörög tovább a magyar kérdés
További Hírek cikkek
- Az EP szankciókkal sújtana le a venezuelai rezsimre
- Az EP újabb szankciókat akar Maduro ellen
- EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére szólított fel az Európai Parlament
- Az EP leszavazta a saját állásfoglalását
- Az Európai Parlament bírálta a pénzmosásban érintett országok EU-s listájának elutasítását
Az Európai Parlament ezen a héten tartja az év első strasbourgi plenáris ülését, melyen az egyik fő napirendi pont a magyar kormányzat demokratikus deficitje – vagy ahogy mostanában emlegetik: a „magyar kérdés” – lesz. A szerda délután esedékes vitanapon a képviselők véleményt mondanak arról, hogy megfelelőek-e azok a Magyarországgal kapcsolatos intézkedések, amelyeket a Bizottság január 17-én fog meghozni. Az ülésen az EP-képviselők mellett felszólal José Manuel Barroso is, aki a Bizottság által kifogásolt intézkedések – a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása, valamint az adatvédelmi ombudsman idő előtti menesztése – ügyével kapcsolatos álláspontját ismerteti. A magyar kérdésről alkotott parlamenti állásfoglalásról a képviselők az EP február 2-ai, brüsszeli ülésén fognak szavazni.
A plenáris ülés keddi és szerdai napján kerül sor az EP tisztújítására; a plénum titkos szavazással két és fél évre választja meg új elnökét, 14 alelnökét és 5 quaestorát (pénzügyi ellenőrét). A leköszönő elnök, a lengyel néppárti Jerzy Buzek helyére hárman pályáznak: a szocialisták részéről a német Martin Schulz, a liberálisoktól a brit Diana Wallis és Konzervatíok és Reformerek frakciójából a szintén brit Nirj Deva. A parlamenti szokásjog alapján a tisztségre Martin Schulz az esélyes. Ugyanis mivel az EP két legnagyobb frakciójának megegyezése szükséges ahhoz, hogy az elnököt meg tudják választani, ezért a Néppárt és a szocialisták előre megegyeztek, hogy a ciklus első felében jobboldali, második felében pedig baloldali elnökjelöltet fognak választani.
Januártól Dánia vette át a soros uniós elnökséget, ezért szerda reggel Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök a dán elnökség programját az Európai Parlament előtt is bemutatja. A féléves elnökség kiemelt területei közé tartozik majd a gazdasági és pénzügyi helyzet konszolidálása, a gazdasági kormányzás prioritásainak kijelölése, valamint a 2013-2020-as hosszú távú költségvetésről való tárgyalások lefolytatása. A programban szerepel még az egységes piac továbbfejlesztése, a növekedés zöld pályára való állítása, az új energiahatékonysági irányelv, illetve hogy létrehozzák a közös európai menedékjogi rendszert 2012 végéig.
A képviselők csütörtökön állásfoglalásban mondják el véleményüket és kételyeiket a sokat támadott uniós kormányközi szerződésről folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. A tervezet szerint az új gazdasági kormányzási rendszernek a pénzügyi stabilitáson túl nagy hangsúlyt kell fektetnie a növekedésre és a szolidaritásra is. Az állásfoglalás minden bizonnyal kitér arra is, hogy az új nemzetközi szerződést nem különalkuval, hanem a meglévő uniós eljárásokkal kellene elfogadni.
Az év egyik kiemelt szakpolitikai kihívása az elektronikus hulladékkezelés megnyugtató rendezése. Az unióban ugyanis egyre több hűtőszekrényt, telefont és egyéb elektromos gépet dobnak ki, miközben gyakran megfeledkeznek a bennük található értékes anyagok kinyeréséről. A Parlamentben csütörtökön szavazásra bocsátandó jogszabály javítaná az elektronikus hulladékok összegyűjtését és újrafelhasználását. A javasolt új szabályok szerint pedig 2019-re a legtöbb tagállamnak biztosítania kell, hogy az elektronikushulladék-tömeg legalább 65 százaléka újrafeldolgozásra kerüljön. Az EP ezen túl a harmadik világba irányuló hulladék-exportot is vissza kívánja szorítani.
Hasonló probléma az uniós országokban tapasztalható élelmiszerpazarlás is, melyet a vonatkozó állásfoglalás-tervezet szerint legalább a felével lehetne csökkenteni. Mára ugyanis az háztartásokból, élelmiszerboltokból és éttermekből évente kidobott élelmiszerek mennyisége fejenként akár 179 kiló is lehet. A megdöbbentő pazarlás mellett 79 millió uniós polgár él a szegénységi küszöb alatt, 16 millió ember pedig kifejezetten élelmiszersegélyre szorul. Az állásfoglalást jegyző képviselők tájékoztató kampányokat, jobb csomagolást és új címkézést is javasolnak, és a közbeszerzési szabályokat is úgy változtatnák meg, hogy előnyben részesüljenek a maradékot megfelelően felhasználó cateringcégek.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.