További Hírek cikkek
- Az EP szankciókkal sújtana le a venezuelai rezsimre
- Az EP újabb szankciókat akar Maduro ellen
- EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére szólított fel az Európai Parlament
- Az EP leszavazta a saját állásfoglalását
- Az Európai Parlament bírálta a pénzmosásban érintett országok EU-s listájának elutasítását
A szlovák politikai élet képviselői egyre több lehetőséget látnak az európai uniós politizálásban, azonban a választók többségét alig, vagy egyáltalán nem érdeklik az uniós szintű történések, s ezt az eddigi európai parlamenti (EP) választásokon is kinyilvánították, az EU-n belül tapasztalt legalacsonyabb részvételi aránnyal – írja az MTI.
Az MKP és a Most is indul
A felvidéki magyar választók szavazataira számító pártok közül a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) februárban, a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt pedig március elején véglegesítette jelöltlistáját. Mindkét párt listáján a Szlovákiára eső EP-képviselőkvótának megfelelően tizenhárom név szerepel. Az MKP jelöltlistáját Csáky Pál, az MKP volt elnöke, a párt jelenlegi elnökségi tagja vezeti, a Most-Híd pedig első helyen Simon Zsolt volt földművelésügyi minisztert indította.
A választáson induló pártok közül 21 - köztük a parlamenti pártok - teljes listát állított. Az első szlovákiai EP-választáson 17, öt évvel később pedig 18 politikai párt vagy koalíció állított jelöltlistát, így a mostani adatok azt jelzik, hogy a hagyományos politikai elit mellett egyre több újonc is lehetőséget lát az uniós politizálásban.
A jelöltlistákat állító pártok csaknem kétharmada szinte vagy teljesen ismeretlennek számít, s ezt vélhetően tükrözni fogja támogatottságuk is. Az kevéssé ismert pártok neveikben és jelöltlistáikon is színes felhozatalról tanúskodnak. Jelöltjeik többsége politikai újoncnak számít, de akad köztük olyan politikai veterán is, mint az új pártnak számító Keresztény Szlovák Nemzeti Párt listáján első helyen induló Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes megnyilvánulásairól ismert volt elnöke, aki miután tavaly kizárták volt pártjából, ideiglenesen visszavonult a politikai életből.
A legalacsonyabb az EU-ban
A szlovákiai szavazók EP-választások iránti érdeklődése a legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. A belügyminisztérium felmérése szerint a megkérdezettek kevesebb mint kilenc százaléka mondta azt, hogy az életét befolyásolja az EP-választás eredménye, ugyanezt a nemzeti parlamentbe való választásról a válaszadók több mint egyharmada állította. A 2004-es EP-választáson Szlovákiában a választásra jogosultak nem egész 17, öt évvel később pedig nem egészen 20 százaléka vett részt, ami uniós viszonylatban mindkét esetben a legalacsonyabb arány volt. Várhatóan a választási részvétel idén sem bizonyul majd ennél jelentősen magasabbnak, 20 százalék körül várható.
Öllös László politológus több okot lát ennek hátterében. Ezek közé tartozik, hogy a választókat kevésbé érdeklik az uniós témák, amit szerinte abból adódik, hogy nem látják át a brüsszeli történéseket, részben amiatt, hogy az azokról szóló híradások csak marginális szerepet kapnak a főként belpolitikai témákra összpontosító szlovák médiában.
Az elemző szerint a szlovákiai választót erős paternalizmus is jellemzi, vagyis az, hogy habár a brüsszeli döntések sok esetben közvetlenül is érintik, nem érzi alkalmasnak magát arra, hogy beleszóljon azokba, inkább csak segítséget, támogatást vár az EU-tól. "Érdekes a helyzet, hiszen Szlovákiában az uniós tagság támogatottsága rendkívül magas, jóval meghaladja az EU-s átlagot, ugyanakkor azok a polgárok, akik örülnek a tagságnak, szavazni már nem mennek el" - mondta.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.