Szerbia és Koszovó: sok még a munka az EU-csatlakozásig

Az Európai Parlament két, csütörtökön elfogadott határozatban üdvözölte a 2015-ben elért eredményeket a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásában, és arra kérték Belgrádot és Pristinát, hogy folytassák az eddig megkötött megállapodások teljes körű végrehajtását, megjegyezve, hogy ez Szerbia EU csatlakozásának egyik feltétele.

„Egyértelmű üzenetet küldünk – Szerbia jó úton halad az Európai Unió felé. A csatlakozási folyamat első tárgyalási fejezetének megnyitása a Koszovóval fenntartott kapcsolatok további normalizálódásának következtében jól megérdemelt siker volt az országnak”, mondta határozat parlamenti előadója David McAllister német néppárti képviselő.

A Szerbiáról elfogadott határozat üdvözli az EU csatlakozási tárgyalások megnyitását. Ezen felül arra kéri Szerbiát, hogy folytassa a rendszerszintű reformokat, biztosítsa, hogy a bírók és ügyészek munkája, valamint a sajtó mentes legyen a politikai befolyástól, és erősítse meg erőfeszítéseit a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemben.

Deli Andor vajdasági származású EP-képviselő (Fidesz) közleménye szerint az EP kiegyensúlyozott, reális és objektív dokumentumot fogadott el Szerbiáról. „Jelentős lépések történtek, amelyek eredményeként tavaly megnyíltak az első tárgyalási fejezetek Szerbiával. Fontos az is, hogy az EU és Szerbia partneri viszonya tovább mélyüljön, például a migránsválság kezelése kapcsán. 

Szanyi Tibor szocialista képviselő az Európai Bizottságnak címezve a vitában megjegyezte: „Szerbia esete talán a legjobb példa arra, hogy hiba volt a Bizottság ötéves programjában zárójelbe tenni az EU bővítését, ami demotiválhatja a tagjelölt országokat, miközben látható, hogy a csatlakozási folyamat ütemes folytatása aktuális és konkrét érdeke az Uniónak is".

„A független Koszóvó jövője az Európai Unióban található, de többet kell tennie a korrupció és szervezett bűnözés elleni harcban, és kézzel fogható eredményekre van szükség a gazdaságban”, mondta Ulrike Lunacek (zöldpárti, osztrák) a határozat előadója. „Koszovó ezen felül az egyetlen olyan ország a Nyugat-Balkánon, melynek polgárai nem élvezik a jogot, hogy szabadon utazzanak három hónapig az EU-ban. Gyorsan meg kell változtatni ezt a rendellenes helyzetet annak érdekében, hogy a polgárok ne érezzék többé »bezárva« magukat az országban” – tette hozzá.

A képviselők megjegyezték, hogy öt EU-tagállam még nem ismerte el hivatalosan Koszovót és hozzátették, hogy ha minden tagállam megtenné ezt, az növelné a régió stabilitását és hozzájárulna a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálódásához.

Október 27-én írták alá a Koszovó és az Európai Unió közötti stabilitási és társulási egyezményt, ami az EU-csatlakozás előszobája. Az EP-képviselők most arról beszéltek, hogy a januárban ratifikált megállapodás  erőteljes ösztönzést nyújt a reformokra, azonban továbbra is nyugtalanító a helyzet a koszovói államigazgatásban. A média és az igazságszolgáltatás függetlensége, a magas szintű korrupció és szervezett bűnözés, illetve a munkaerőpiac reformjai csupán néhány az aggodalomra adó területek közül, mondja ki az állásfoglalás.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter decemberben amellett érvelt, hogy a koszovóiak kapjanak vízummentességet az Európai Unióba. „Mihamarabb meg kell szüntetni azt a teljesen ésszerűtlen helyzetet, hogy Koszovó az utolsó vízumkötelezett ország a térségben” – mondta.