Az EP a Philip Morris ellen hergeli az uniót
További Hírek cikkek
- Az EP szankciókkal sújtana le a venezuelai rezsimre
- Az EP újabb szankciókat akar Maduro ellen
- EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére szólított fel az Európai Parlament
- Az EP leszavazta a saját állásfoglalását
- Az Európai Parlament bírálta a pénzmosásban érintett országok EU-s listájának elutasítását
A képviselők szerint a Philip Morris Internationallel (PMI) kötött megállapodás után ugyan kezdetben csökkent a csempészet, a kialakult űrt azonban hamarosan betöltötték a márkajelzés nélküli csempészett „olcsó fehér” cigaretták.
A dohánycégekkel kötött megállapodások értelmében a négy legnagyobb vállalat 2,15 milliárd dollár kifizetését vállalta fel az EU-nak és tagállamainak, amennyiben azok ejtik az ellenük folyó, az illegális dohány-kereskedelemből származó vámkiesések megtérítését célzó jogi eljárásokat. A felek továbbá elkötelezték magukat a dohányáruk csempészete és hamisítása elleni fokozottabb fellépésre.
A háttérmegállapodás
Az EU tagállamai és az Európai Bizottság több megállapodást is kötöttek, 2004-ben a Philip Morris International (PMI), 2007-ben a Japan Tobacco, 2010-ben pedig a British American Tobacco (BAT) valamint az Imperial Tobacco dohányvállatokkal. A cégek 2,15 milliárd dollár kifizetésére kötelezték el magukat az EU-nak és tagállamainak, amennyiben azok megszüntetik az ellenük folyó, az illegális dohányárusításból származó vámkiesések megtérítéséért célzó pereket. A PMI 1,25 milliárd dollár kifizetését vállalta magára 12 év alatt, a hátralévő összeget a másik három cég fedezte. Az ezen szerződésekből származó bevételek 90 százaléka a tagállamokat, 10% százaléka pedig az EU-t illeti, mint saját forrás.
A dohányvállalatok továbbá elkötelezték magukat, hogy meggátolják termékeik bűnözői kézbe kerülését a kínálatuk és a törvényes piaci kereslet mértékének összehangolásával, termékeik kizárólagosan csak igazolt ügyfeleknek való forgalmazásával, valamint a nyomonkövetési rendszer átültetésével, hogy megkönnyítsék a bűnüldöző szervek munkáját a törvénytelenül árusított cigarettatermékek szembeni küzdelemben.
A képviselők rámutatnak, a dohánytermékek illegális kereskedelme, és különösen a csempészett és hamisított cigaretták kereskedelme évente több mint 10 milliárd eurós bevételkiesést okoz az EU-nak és tagállamainak, vámok, ÁFA és jövedéki adók formájában.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) költségvetésének finanszírozása – a dohányipari megállapodásokban említettek szerint – részben a dohányipar éves befizetéseiből valósul meg, ami érdekellentéthez vezethet.
A megállapodás meghosszabbítása a Philip Morrisszal olyan, mint Al Caponéra bízni a szervezett bűnözés elleni harcot
– mondta José Bové zöldpárti képviselő.
A PMI-megállapodás megújítása helyett a képviselők arra biztatják az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa föl a dohánytermékekről szóló 2014-es EU irányelvet, hogy az 2019-ben hatályba léphessen. Az új irányelv hatékonyabb eszközöket nyújt: például az uniós szintű árukövető és nyomonkövetési rendszert vezet be. A tagállamoknak a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez csatolt jegyzőkönyvet is ratifikálniuk kellene, mely ugyanezt éri el nemzetközi szintén, teszik hozzá.
A dohánytermékekről szóló irányelv életbelépéséig tartó időszak áthidalására a képviselők azt kérik a Bizottságtól, hogy készítsen elő új szabályokat az „olcsó fehér” cigarettákra, hogy kövesse nyomon a PMI dohánytermékeit és indítson jogi eljárást azok jogtalan lefoglalása esetén.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.