Uniós szintű nemzeti konzultációt akar Brüsszel

Az Európai Bizottság elkezdte kiadni a konkrét javaslatokat, amelyekről a testület elnöke a szerdai  évértékelőjében beszélt. Jean-Claude Juncker többek között az uniós intézmények és az állampolgárok kapcsolatának szorosabbra fűzését tűzi ki célul.

Uniónknak a demokrácia terén komoly előrelépést kell tennie. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy az uniós szintű választások pusztán a nemzeti szintű kampányokról szólnak. Az európai demokrácia jobbat érdemel. Az európai pártoknak forrásokat kell biztosítanunk annak érdekében, hogy jobban megszervezhessék magukat.

Az arctalan bürokraták görbe tükörbe néznének

Frans Timmermans, bizottsági első alelnöke – akit saját bevallása szerint néha a saját fia is „arctalan, számonkérhetetlen bürokrataként” köszönt – két konkrét javaslatot mutatott be péntek délelőtt. Az egyik ilyen javaslat, hogy az európai polgári kezdeményezést felhasználóbarátabbá formálják.

A 2009 óta elérhető lehetőséggel hét tagországból legalább egymillió uniós állampolgár javasolhat valamilyen uniós jogszabályt. Ezzel az eszközzel akar például a Jobbik béruniót vagy védené a Fidesz, a Jobbik, az LMP és a Momentum is a külhoni magyarokat. a „Minority SafePackkel”.

Nemzetközi konzultáció 2.0

Noha az elmúlt öt évben már több mint nyolcmillió uniós állampolgár támogatott ilyen formában kezdeményezéseket, a bizottságban azt gondolják, lenne hova fejlődni. Nem alaptalanul:

A polgári kezdeményezésről szóló rendeletet úgy változtatnák meg, hogy

• leegyszerűsítenék az uniós állampolgároknak, hogy kezdeményezéseket indítsanak vagy támogassanak,
• ráadásul 18-ról 16 éves korra viszik le a korhatárát annak, hogy valaki ilyen kezdeményezéshez csatlakozzon.

A változtatások segíthetnek azon, hogy a próbálkozók sokszor elvéreznek az egymillió aláírás összegyűjtésén – dacára annak, hogy külön bizottsági rendszer segít nekik ebben. A másik probléma viszont az Európai Bizottság hozzáállásával van. A Minority SafePacket például csak azután vette nyilvántartásba, hogy a szervezők az Európai Bíróságon harcolták ezt ki maguknak, és ugyanígy járt egy másik kezdeményezés az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről.

Az új megközelítéssel a biztosi testület politikai szinten döntéseket hoz, és egyes esetekben engedélyezi kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételét.

Már a 2019-es európai parlamenti választást is megreformálnák

A másik javaslat az európai parlamenti választások finanszírozását tenné átláthatóbbá. Az új szabályokat még a következő, 2019-es választások előtt kellene életbe léptetni, hogy kevesebb legyen a visszaélés. Az európai politikai pártok és alapítványok javasolt reformjától azt remélik, hogy be tudják zárni azokat a kiskapukat, a lehetséges visszaélések előtt.

Az európai politikai pártok rendelkezésére álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem arányos a választási eredményekkel. A mostani rendszerben a pénz 15 százaléka az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek. A bizottsági javaslat szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között úgy, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát 85 százalékról 95-re emeli.

A jelenlegi szabályok szerint bizonyos esetekben ugyanazon nemzeti pártok egyes tagjai különféle európai pártok létrehozását támogathatják, amelyek ha létre is jönnek, mindegyik jogosult lesz extra finanszírozás igénybevételére. A bizottsági remények szerint az új javaslat átláthatóbbá fogja tenni az uniós állampolgároknak az európai és a nemzeti pártok közötti kapcsolatot azáltal, hogy a nemzeti pártoknak előírja: egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai.

Ahhoz, hogy a javaslatok hatályba is lépjenek, azokat az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is el kell fogadnia.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!