Úgy néz ki, hónapokat buknak a brexit-tárgyalásokkal

Kiszivárgott a legközelebbi uniós csúcsra tervezett végkövetkeztetés az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről. Az állam- és kormányfők a jövő heti találkozójukon dönthetnének arról, hogy engedjék-e a második szakaszba az egyezkedést, de ezt korábban ahhoz kötötték, hogy a három legfontosabb kilépési feltétellel,

• az uniós állampolgárok jogaival,
• az ír-északír határ ügyével
• és a britek pénzügyi kötelezettségeinek rendezésével

„megfelelően haladjanak”.

A Politico által közzétett, október 12-i dátumozású tervezet alapján

Csütörtökön Michel Barnier uniós főtárgyaló is arról beszélt, hogy nem haladnak eleget, így nem javasolja, hogy áttérjenek a többi témára. Korábban az Európai Parlament is azt kérte: ha a most lezárt, ötödik tárgyalási fordulóban sincs áttörés, ne lépjenek tovább. A legtöbb képviselő, köztük egy évtizedekig az Egyesült Királyságban élő magyar is a londoni kormányt kritizálta.

A csúcsra készült tervezetben

• üdvözlik a haladást az uniós állampolgárok jogainál, de nincs szó arról, hogy ezt a feltételt kipipálták volna. A főtárgyalót arra kérik, hogy „építsen” az álláspontok közeledésére, így biztosítsa a „megfelelő jogi bizonyosságot”. A megfogalmazás nem utal egyértelműen arra, hogy ezt az Európai Bíróságnak kellene-e majd védenie, aminek a joghatóságát teljesen elutasítják a britek.
• Írországnál már csak „némi haladásról” van szó. Kizárják, hogy „kemény határ” legyen az Írországot a brit fennhatóságú Észak-Írországtól elválasztó vonalon. Itt már régóta szabad az átjárás, de ha a londoni kormány terveinek megfelelően a közös piacból és vámunióból is kiszállnak (ami nem muszáj a brexittel), akkor valahogyan ellenőrizni kell majd a határon átlépő árukat. Hogy ezt a két szempontot milyen „rugalmas és innovatív megoldással” egyeztessék össze, Michel Barnier korábbi nyilatkozatának megfelelően az állam- és kormányfők szerint is a kilépő briteknek kellene kitalálnia. Ők már bepróbálkoztak egy adag ötlettel, de ezeket az EU-ban kiakadtak.
• A briteknek azt is rendezniük kell, hogy 2019-ben ugyan kilépnek, de a többéves uniós költségvetést 2020-ig (kifizetésekkel 2023-ig) tervezték, és ebbe a britek is beígérték a saját részüket. Theresa May miniszterelnök Firenzében megígérte, hogy a kilépésük miatt senkinek nem kell majd helyettük többet fizetnie, de a kijelentéseket „nem ültették át határozott és konkrét kötelezettségvállalásokká brit részről, hogy az összes ilyen” kintlevőséget rendezzék.

A dokumentumtervezet úgy fogalmaz, a vélemények eddigi közeledésére építve továbbra is dolgozni kell rajta, hogy „a lehető leghamarabb rátérhessenek a tárgyalások második fázisára”. Majd decemberben ismét felmérik, mennyit haladtak, magyarul

Annyi szívességre hajlandóak, hogy az EU-n belül előzetes egyeztetésekkel készítsék elő a második szakaszos tárgyalásokat. Egy uniós diplomata viszont leszögezte a Politicónak: erre nem kellene úgy tekinteni, mint valamilyen briteknek tett engedményre.

A legalább két hónapos csúszással még nehezebb lesz, hogy a kilépési kérelem idén márciusi beadásától számított két éven belül megállapodjanak. Már így is eldobtak némi időt azzal, hogy a konzervatív brit kormánypárt előrehozott választással próbálta növelni a képviselői számát. Ehelyett bukták a többségüket, és az EU-barát, valamint EU-ellenes szárnyról folyamatosan ellentétes kijelentések érkeznek.

Nyitókép: Brexitellenes felvonulás Manchesterben, a konzervatív párt október elsején tartott kongresszusa idején (Darren Staples/Reuters)